Magányosan, észrevétlenül hunyt el a magyar színésznő: sikerei ellenére szép lassan mindenki elfelejtette

Horváth Teri színpadon és filmen egyaránt maradandót alkotott: a Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművésznőnek rengeteg kivételes alakítást köszönhetünk, neve mégis a feledés homályába veszett.

Nehezen viselte a színpad hiányát

Horváth Teri Rábatamásiban született 1929. augusztus 18-án, egy ötgyermekes parasztcsalád negyedik gyermekeként. Korán eldöntötte, hogy színész lesz, ebben segítségére volt általános iskolai tanítója, aki meglátta benne a tehetséget, s aki Jászai Mari unokaöccse volt. 1948-ban került a Színiakadémiára, s lett egyben a Népi Kollégiumok Országos Szövetségének, a híres NÉKOSZ-nak a tagja. 1952-ben kapta meg a diplomáját olyan osztálytársakkal együtt, mint Psota Irén, Szemes Mari, Soós Imre, Szirtes Ádám, Berek Kati, Váradi Hédi és Hacser Józsa. Friss diplomával a zsebében az Ifjúsági Színházhoz szerződött, 1953-tól a Madách Színházban, 1960-1990 között a Jókai és a Thália Színházban játszott, emellett 1952-től 1954-ig tanított a Színház-és Filmművészeti Főiskolán. Legismertebb alakítását az 1979-es Indul a bakterház című filmben nyújtotta, a bakter kiállhatatlan anyósának szerepében. Kivételes tehetségű színésznő volt, mégis észrevétlenül távozott az élők sorából…

Horváth Teri őszinte, hiteles alakításaiból mély emberség sugárzott, színpadon és filmen egyaránt jól érvényesült egyszerű, eszköztelen játéka. Játszotta Rozikát (Sarkadi Imre: Út a tanyáról), Nyilas Misit (Móricz: Légy jó mindhalálig), Lizit (Móricz: Sári bíró), Mamát (Móricz: Csibe), Najmán Anát (Ajtmatov: Az évszázadnál hosszabb ez a nap). Legnagyobb sikere Pék Mária alakjának megformálása volt Fejes Endre Rozsdatemető című regényének színpadi változatában.

Kattints a további képekért!

Leadfotó: Fortepan / Szalay Zoltán