A Gombaszögi nővérek közül három tisztességes volt, a negyedik nem
Gombaszögi Frida igazi femme fatale volt
Gombaszögi Fridát a korszak legjobb drámai és a magyar színpad első modern stílusú színésznőjének tartották: a színikritikusok művészi nagyságát Jászai Marihoz mérték, kortársai szerint tehetségben csak utána következett a többi színpadi és filmsztár, úgymint Karády Katalin, Perczel Zita, Szeleczky Zita, Muráti Lili és Tolnay Klári.
Azonban még mielőtt igazán beindult volna a karrierje, már híressé vált, ugyanis köztudottan IV. Károly, az utolsó osztrák császár szeretője volt – igaz, ekkor még csak főherceg volt a Habsburg-Lotharingiai család sarja. Állítólag később is nagyon szabadosan élt, szeretőitől pénzt szedett, és az árból csak akkor engedett, ha megbetegedett, szerepet tanult, vagy egy-egy premier után nyugalomra vágyott. Ilyenkor „csak” 3-4 aktust vállalt.
Másik nevezetes történés az életében az volt, amikor egy elvakult rajongója pisztolyos merényletet követett el ellene 1919 elején. A kamasz támadó kétszer a színésznő arcába lőtt, majd magával is végzett. A színésznő súlyosan megsérült, sokáig kérdéses volt, hogy színpadra állhat-e még valaha. A sérülés külső nyomait végül László Ernő kozmetikus-bőrgyógyász szinte teljesen eltüntette, gyógyulása utáni első fellépését pedig hangos ünnepléssel fogadták.
Alkalmi partnerei mellett férjei is voltak Gombaszögi Fridának. Az első házassága kilenc évig tartott, ez idő alatt a színésznő végig több vasat tartott a tűzben, mindezek ellenére barátságban vált el Rajnai Gábortól, aki segített a színésznőnek a német megszálláskor, amikor zsidó származása miatt Fridának bujkálnia kellett.
Második Az Est című lap tulajdonos-főszerkesztője, Miklós Andor lett. A férfi halála után végrendeletében feleségére hagyta a tulajdonában álló kiadót és minden vagyonát. Gombaszögi Frida visszavonult a színpadtól és átvette a vállalat irányítását, a második világháború elején azonban az állam elvette tőle a kiadót.
A színpadra csak 1945-ben térhetett vissza, először rövid ideig a Nemzeti Színházban, majd a Vígszínházban játszott. A háború utáni években megpróbálta visszaszerezni tulajdonjogait és a vállalatot, de az 1948. évi államosítás után erre már nem volt esélye. Az ötvenes évek elején mindenét elvették, egy időre még Budapestet is el kellett hagynia, ekkor a pécsi, majd a győri színház társulatához került. 1953-tól újra a budapesti Nemzeti Színház művésznője lett, ekkoriban a Színművészeti Főiskolán magatartástant tanított. Ezután már csak apró szerepekben volt látható.
Egyes források szerint felesége volt annak a Heltai Jenő írónak is, aki megidézte az alakját a Tündérlaki lányok című színdarabjában. Gombaszögi Frida hetvenévesen, 1961-ben hunyt el.
Bár minden bizonnyal Frida volt a legnagyobb sztár a Gombaszögi lányok közül, manapság mégis inkább Ella nevét és alakját ismerjük.
Lapozz a folytatásért!
Oldalak
Hirdetés
Hasonló cikkek
