És hogy mikor lesz új kormánya Magyarországnak? Nos, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) legkésőbb a választást követő 19. napon állapítja meg a választás országos listás eredményét. Ez egyúttal a mandátumkiosztás napja is. Az Alaptörvény értelmében az új Országgyűlését a köztársasági elnök hívja össze a választást követő 30 napon belüli időpontra, az új Országgyűlésnek tehát legkésőbb május 12-éig meg kell alakulnia. Megbízatása az alakuló üléssel veszi kezdetét, és a következő Országgyűlés alakuló üléséig, 2030 tavaszáig tart.
Az új parlament első ülésén a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke beszámol a választással kapcsolatos állami feladatok megszervezéséről, illetve lebonyolításáról, majd az NVB elnöke számol be a bizottság választáson végzett tevékenységéről.
A mandátumvizsgáló bizottság javaslata alapján a képviselők igazolják megbízatásukat, valamint leteszik az esküt. A hivatalos aktus után kezdhetik meg munkájukat.
Ezt követően az új Országgyűlés megválasztja elnökét, alelnökeit, továbbá jegyzőit. Elvileg már az alakuló ülésen megalakulhatnak az állandó bizottságok, ám erre egy későbbi ülésen is sor kerülhet, ahogy az 1998-ban, 2006-ban és 2018-ban is történt.
Az alakuló ülésen hozott személyi és szervezeti döntéseket (tisztségviselők, bizottsági rendszer) természetesen a frakciók politikai megállapodása alapozza meg.
Fotó: 123rf
És hogy mikor lesz új kormánya Magyarországnak? Nos, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) legkésőbb a választást követő 19. napon állapítja meg a választás országos listás eredményét. Ez egyúttal a mandátumkiosztás napja is. Az Alaptörvény értelmében az új Országgyűlését a köztársasági elnök hívja össze a választást követő 30 napon belüli időpontra, az új Országgyűlésnek tehát legkésőbb május 12-éig meg kell alakulnia. Megbízatása az alakuló üléssel veszi kezdetét, és a következő Országgyűlés alakuló üléséig, 2030 tavaszáig tart.
Az új parlament első ülésén a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke beszámol a választással kapcsolatos állami feladatok megszervezéséről, illetve lebonyolításáról, majd az NVB elnöke számol be a bizottság választáson végzett tevékenységéről.
A mandátumvizsgáló bizottság javaslata alapján a képviselők igazolják megbízatásukat, valamint leteszik az esküt. A hivatalos aktus után kezdhetik meg munkájukat.
Ezt követően az új Országgyűlés megválasztja elnökét, alelnökeit, továbbá jegyzőit. Elvileg már az alakuló ülésen megalakulhatnak az állandó bizottságok, ám erre egy későbbi ülésen is sor kerülhet, ahogy az 1998-ban, 2006-ban és 2018-ban is történt.
Az alakuló ülésen hozott személyi és szervezeti döntéseket (tisztségviselők, bizottsági rendszer) természetesen a frakciók politikai megállapodása alapozza meg.