Nem várta meg a börtönbe került magyar színészlegendát élete nagy szerelme

A börtönévek után

1963-ban kerülhetett újra színpadra: először a Miskolci Nemzeti Színházba, majd a következő évadban a József Attila Színházba szerződött. 1965–1989 között a Vígszínházba szerződött Várkonyi Zoltánhoz. „A színész életének legfontosabb, mindent meghatározó korszaka a harminctől negyvenig terjedő időszak. Ekkor játszhatja el a színpadi világirodalom legjelentősebb szerepeit. (…) Nos, pontosan ez maradt ki az én művészi életemből. Kárpótlásul viszont Várkonyi jutott nekem: az örökké sziporkázú szellemű varázsló, a gyunyoros, fanyar, szellemes vivőr, az istenek kegyeltje, a vasárnapi ember, a Nap fia. (…) Mindig is az egész életét tette fel a játékra. Hát hogy a fenébe ne éreztem volna úgy, hogy a vígszínházi szerződésemmel megfogtam az isten lábát! Nincs az a megaláztatás, nincs az a megalkuvás, nincs az a kompromisszum, amely ne érné meg, hogy ott lehetek ennek az embernek a közelében. Megaláztatás, megalkuvás, kompromisszum? Igen, akadt olyan is” – idézte a színművész szavait a Színház Online. 1990-től szabadfoglalkozású színész volt, majd ismét a Művész Színházban játszott. 1995-től a szolnoki Szigligeti Színházban lépett fel.

A nemzet színészét hosszú pályafutása alatt elhalmozták kitüntetésekkel, az 1978-ban és 1998-ban megkapott Kossuth-díjon túl csaknem valamennyi, színésznek adható elismerésben részesült. 1955-ben és 1967-ben Jászai Mari-díjat kapott. 1969-ben lett érdemes művész, 1975-ben pedig kiváló művész. 2001-ben Pro Urbe Budapest-díjat, 2002. október 23-án Nagy Imre Érdemérmet kapott, 2003-ban Prima Primissima-díjjal tüntették ki, 2005-ben megkapta a Magyar Köztársaság Érdemrendjének nagykeresztjét.

„Egészen biztos vagyok abban, hogy semmilyen más szakmában ezt a kiteljesedést, ezt a boldogságot, önmagam megvalósításának ezt a lehetőségét nem találtam volna meg” – mondta Darvas Iván a Heteknek adott interjújában 1998-ban.

Később sem riadt meg a politikai állásfoglalástól. A rendszerváltás után országgyűlési képviselő lett, illetve a színjátszáson kívül egyéb művészeti ágban is kipróbálta magát: grafikái jellegzetesen ironikusak, szeretetteli humorral ábrázolt hazai és külföldi pályatársakat és közéleti szereplőket.

Utolsó éveiben sokat betegeskedett, teljesen visszavonult a nyilvánosságtól. Súlyos vese- és szívműtéten is átesett. 12 nappal 82. születésnapja előtt, Budapesten halt meg 2007. június 3-án. Temetése nem volt, hamvait a család hazavitte.

Tudj meg többet Darvas Iván legendás szerelmeiről – lapozz!