Balogh Edinának a szíve szakadt meg, amikor el kellett válnia a gyermekeitől: "Sírtam némán..."

"Nyár volt!... Tisztán emlékszem arra a hajnalra, amikor néma csendben próbáltam kilopózni egy bőrönddel a házból, hogy kijussak a kapunkban álló mikrobuszhoz. Aggódtam, nehogy felébredjenek a kicsikéim, és nehogy át kelljen élnem azt a pillanatot, hogy kiabálnak utánam : 'anya ne menj el!'... Sikerült! Kijutottam!" - idézte fel Balogh Edina a napot, amikor istenhozzádot kellett mondania imádott gyermekeinek.