Csodás ízvilágú hungarikumba szerettek bele a japánok - már egy tonnát rendeltek belőle

Japánba exportálnak egy közkedvelt magyar terméket.

Több ezer üzletben bukkan fel

Több magyar termék közül választották ki a szilvalekvárt Japánban, így nemsokára a szigetország lakói is megismerhetik a hazai ízeket. A forgalmazó bízik benne, hogy a japán térnyerést követően más, távol-keleti országok érdeklődését is felkeltheti a szatmári szilva.
A szilvalekvár először egy kávéházlánc polcain, országszerte több ezer üzletben fog felbukkanni - hogy milyen formában, arról biztosat még nem tudunk, de valószínűleg péksütemények töltelékeként. Mivel a pandémia miatt jelenleg a japán vendéglátóhelyek is zárva tartanak, a bevezetés elhúzódhat, de az érdeklődés komolyságát már a megrendelt lekvármennyiség is mutatja.

Fotó: 123rf

"Csodabogyóként" emlegetik

Jámbor László, az Agricolae Kft. külkereskedelmi munkatársa elmondta: a szigetország már közel egy tonna, összesen 1356 üveg lekvárt rendelt. Ha az üzlet beindul, akár havi 20 tonnával is exportálhatnak a szilvából, amit Magyarországon is csak “csodabogyóként” emlegetnek. A gombócban és buktában is fogyasztott gyümölcs a magyar konyha szerves része. Még szerencse, hiszen számtalan jótékony hatással bír: javítja a szívegészséget, serkenti a veseműködést és normalizálja a gyomor működését, amiért már őseink is előszeretettel fogyasztották. Emellett gazdag a szervezetünk számára létfontosságú A-, B- és E-vitaminban is.

Fotó: Agricolae/Pixabay

Ideális átmenet

Persze szilva és szilva közt is van különbség: a lengyel például savasabb, míg a szerb édesebb ízvilágú. Ideális átmenetet képez köztük a szatmári szilva, az egyik legízletesebb fajta, ami zamatát több tényezőnek is köszönheti: egyrészt a térség kedvező mikroklímájának, másrészt a négy folyó hordalékából keletkezett talajnak, ami optimális feltételeket teremt a növény számára. Sok múlik ezen felül a lekvárfőzés módján is. Az Agricolae Kft. a hagyományokat megtartva, de a technikai hiányosságokat pótolva, gömbvákuum üstös technológiával készíti el a lekvárt. Ennek során 100 Celsius-fok helyett 50 Celsius-fokon főzik, így megmaradnak benne a vitaminok, az íz-és illataromák, és az égetett részecske-tartalom is az egészségügyi határérték alatt marad.

Fotó: Agricolae/Pixabay

Leadfotó: 123rf