„Lehet, hogy profit szempontjából a városi vendéglátás szezonális műfaj lesz"- Interjú Wossala Rozinával

Egy új dologba is belekóstoltál, ugyanis hamarosan megjelenik az első szakácskönyved. Tudnál egy kicsit mesélni róla?

Ez egy családoknak, háziasszonyoknak, háziuraknak szóló szakácskönyv. Azt próbáltam meg beültetni ebbe a könyvbe, hogy hogyan lehet praktikusabban, könnyebben, gyorsabban és gazdaságosabban üzemeltetni az otthoni konyhát. Az én konyhámon és az én hétköznapi étkezésemen vezetem végig az olvasót. 130 recept van ebben a könyvben, nyilván azok is nagyon érdekesek, de van benne történetmesélés, nagyon sok grafika. Van egy világom, amit szerettem volna ebben a könyvben megjelentetni. A design is nagyon fontos szerepet játszott, úgyhogy így összességében ez egy nagyon komplex könyv lett, és nagyon én vagyok. Tényleg kitártam a szívemet és az elmémet, és megpróbáltam oda beengedni az olvasót. Nagyon-nagyon izgatottan várom a fogadtatását és azt, hogy az emberek mit fognak hozzá szólni – hogy szeretni fogják-e, mert én tényleg mindent beleadtam ebbe a könyvbe.

Egy kicsit más vizekre eveznék, mert pont ma olvastam egy cikket arról, hogy mennyire bizonytalan helyzetben vannak a vendéglátóipari egységek, és hát ez valljuk be, sajnos egyáltalán nem meglepő a gazdasági helyzetet tekintve. Te hogy látod ezt, mennyire nehéz most vendéglátósnak lenni?

Az elmúlt két év nyilvánvalóan egy megterhelő időszak volt. Most elébe nézünk egy még embert próbálóbb időszaknak, tehát mindenki kösse fel a gatyáját. De ettől függetlenül én azt gondolom, hogy azok az éttermek országszerte, akik a Covidot túlélték, már egy sokkal letisztultabb versenyben vannak. Ők már bizonyítottak a törzsközönségük, az alkalmazottak és kollegák felé. A Covid egy stabilitást adott azoknak, akik ezt túlélték. Nagyon fontos ilyen helyzetben ezt egy gazdasági vállalkozásnak tekinteni, ahol az ember minden percben rajtatartja a dolgoknak az ütőerén a figyelmét, és gazdaságilag próbálja helyretenni. Sokan vannak, akik nem félnek, hanem majd megijednek. Szerintem sokan lesznek, akik nem időben hozzák meg a megfelelő megszorításokat, és majd tél közepén-tavasszal fogják tudni lereagálni ezeket a dolgokat. Nem az a cél, hogy 10 ezer forintért adjunk egy rántott húst. Van egy pont, ahonnan nem lehet tovább árat emelni, tehát valahogy ki kell gazdálkodni. Lehet, hogy profit szempontjából a városi vendéglátás szezonális műfaj lesz, hiszen télen örülünk, ha nullára kihozzuk, nyáron pedig lehet profitot termelni, amikor nem kell fűteni. Szerencsére nagyon sok étteremnél fix gázárak vannak, de természetesen akadnak olyanok is sajnos, akiknek fel kellett mondaniuk a szerződésüket.

Említetted, hogy nem lehet 10 ezer forintért egy rántott húst adni. Ugye jelentős drágulást tapasztalhatnak a fogyasztók az éttermekben. Szerinted egyébként csökkent a hajlandóság, hogy az emberek étterembe járjanak, vagy egyelőre nem úgy látod a piacon, hogy ez lenne a tendencia?

Mi nem érzékelünk vendégszám-csökkenést, pedig a szeptember nálunk egy olyan hónap szokott lenni, amikor az iskolakezdés miatt a törzsközönségünk inkább a gyerekekkel van elfoglalva. A magyar valuta gyengülése miatt a turisták is előszeretettel választják Budapestet, hiszen fillérekbe kerül minden. Összességében a budapesti szállodák is nagyon olcsók a többi európai nagyvároshoz képest, ami szintén nagy probléma szerintem. Kollektív áremelésre lenne szükség a fővárosi szállodaiparban, hogy a szállodák túl tudják élni ezt a telet. Ameddig egy versenyhelyzet van, és az egyik úgy dönt, hogy úgy akarja beelőzni a többieket, hogy lent tartja az árakat, az csak egy rövidtávú megoldás, hiszen neki ugyanúgy meg kell tudnia fizetni majd a gázárakat. Fontos lenne, hogy ezt kollektíven kezelje a szállodaipar, de egyelőre nagyon lent vannak az árak, ezért viszont hemzseg a turistáktól a város.

Fotók: VIASAT3/Udvardi Attila