Ezért nem mindegy, hogyan tárolod a főtt rizst: hatalmas bajt okozhat, ha rosszul csinálod

Ezért olyan alattomos a Bacillus cereus
A ludas a Bacillus cereus nevű baktérium, amelynek spórái gyakran megtalálhatók a nyers rizsszemek felszínén. A főzés ugyan elpusztítja a legtöbb kórokozót, ám ezek a spórák rendkívül ellenállóak, és képesek túlélni a magas hőmérsékletet is. Ha a rizs főzése után túl sokáig pihen a konyhapulton, a spórák könnyedén baktériummá alakulnak, amelyek szédítő tempóban képesek szaporodni. Ennél is aggasztóbb, hogy ezek a baktériumok mérgező anyagokat termelhetnek, amelyek már rövid időn belül heves rosszullétet okozhatnak. A tünetek rendszerint néhány órán belül jelentkeznek: hányinger, hányás, hasmenés kíséri a mérgezést, amely szerencsére általában 24 órán belül elmúlik, de rendkívül kellemetlen élményt jelent. Fontos tudni, hogy nemcsak a rizs válhat baktériumtenyészetté: bármilyen étel, amely huzamosabb ideig a „veszélyzónában” – vagyis a 4 és 60 Celsius-fok közötti hőmérsékleten – marad, tökéletes terepet biztosít a kórokozóknak. Éppen ezért az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) azt javasolja, hogy minden főtt ételt vagy nagyon melegen, vagy kifejezetten hidegen tartsunk, és a lehető leghamarabb hűtsük le a maradékokat. De hogyan is kell pontosan tárolni a megmaradt rizst, hogy ne kockáztassuk az egészségünket?
























