Vége a böjtnek: vigyázz, ez történik a testeddel, ha azonnal túleszed magad

A nagyböjt bizonyos keresztény közösségekben a húsvét előtti negyven napos előkészületi, bűnbánati időszak, a hamvazószerdától húsvétig tartó böjti idő. Lényege a bűnbánat és a húsvétra való előkészület ideje, Krisztus kínszenvedésének emlékszaka. Akik betartják ezt a hosszú önmegtartóztatást, a böjt után fokozatosan visszaállnak a régi kerékvágásba, ami sokak számára igen megterhelő lehet egészségügyi szempontból. Mutatjuk, hogy a hosszabb böjt időszak után mi is történik valójában a szervezetünkkel!

Vissza a régi menühöz

A nagyböjti önmegtartóztatás legszigorúbb változata a negyvenelés volt, amikor is a böjtölő csak negyvenszer evett ebben az időszakban, tehát naponta csak egyszer, naplemente után. Szintén elég szigorú az a szokás, ami alapján a nagyböjt péntekjein csak hét búzaszemet szabad elfogyasztani. Az egyház már jelentősen enyhített ezeken a szabályokon, ennek értelmében a szigorú böjtöt hamvazószerdára és nagypéntekre írnak elő (ekkor a 18 és 60 év közötti hívek a nap folyamán háromszor étkezhetnek, és egyszer lakhatnak jól), valamint ezeken a napokon és a nagyböjt többi péntekjén arra kérik a 14 évnél idősebbeket, hogy ne fogyasszanak húst. Sokan nem vallási meggyőződésből, hanem szimplán tisztítókúra gyanánt alkalmazzák a tavaszi böjtöt, ám mind a kettő esetben figyelnünk kell a visszaállásra, hiszen nagyon megterhelheti szervezetünket. Lapozz a cikk folytatásáért!

Lapozz a cikk folytatásáért!

Fotó: 123RF.com