"A haldoklók nagyon érzékenyek" – Terápiás kutyákkal segít a hospice önkéntes

Egy fiatal önkéntessel, Tuza Erikával beszélgettünk, aki évek óta látogat betegeket a hospice intézményekben, illetve otthon. Mindezt nem egyedül teszi, két kiképzett spániel, Maya és Frida kíséri. Ők hárman sokkal szebbé tudják varázsolni az élet utolsó időszakát. Erika elárulta nekünk, pontosan hogyan csinálják.

"A betegek, haldoklók nagyon érzékenyek, pontosan tudják, hogy a mellettük lévő kutya szívből van ott, vagy csupán kötelességből"

Kiknek nyújt segítséget Maya és Frida?

Felnőtt és gyermek hospice ellátást nyújtó intézményekben dolgoznak, illetve otthon ápolt betegeket látogatnak.

Milyen fajta kutyusok ők? Minden fajta alkalmas erre a feladatra?

Angol cocker spánielek, vizsgázott terápiás kutyák. A terápiás munkára való alkalmasságnál nem szempont a fajta, mindig az adott egyedet nézzük, azt, hogy belőle jó terápiás kutya válhatna-e. Emellett nagyon fontos, hogy a gazda is alkalmas legyen erre a munkára. A kutya és a gazda páros alkalmasságát egy képzési folyamat végén két vizsgával is letesztelik, ha azokon jól teljesítenek, akkor kapnak egy igazolványt, amivel megkezdhetik a munkát. A hospice ellátásban végzett munkát én ezen belül egy szűkebb körnek tekintem, hiszen ahogyan nem minden ember alkalmas hospice önkéntesnek, úgy nem minden terápiás kutya alkalmas a hospice látogatásokra. Fontos, hogy a kutya munka közben jól érezze magát, örömmel dolgozzon. A betegek, haldoklók nagyon érzékenyek, pontosan tudják, hogy a mellettük lévő kutya szívből van ott, vagy csupán kötelességből.

Mióta dogozik Maya és Frida a betegekkel?

Maya öt éve, Fridát pedig kifejezetten a hospice munkát szem előtt tartva választottam ki négy évvel ezelőtt.

Hogyan lettek tanítva, illetve nevelve?

Mindketten jártak kutyaiskolába, ott sajátították el azokat az alapokat, amelyek a segítségével felkészültünk a terápiás kutya vizsga első fordulójára, a temperamentum vizsgára. Ezután gyakorlati felkészítésen vettünk részt, aminek a végén újabb vizsgát tettünk. Maya ezután kezdett el dolgozni 2011-ben. Frida a kis hordozójában már kicsi kora óta jött velünk, Mayát figyelve nagyon sokat tanult a hospice munkáról, majd a megfelelő felkészülés után vele is letettem a terápiás kutya vizsgát.

Honnan jött annak idején az elképzelés, hogy ilyen módon segíts másoknak?

Külföldön tanultam, és egy nap az egyik pszichológia tanárom megkérdezte, nem kísérném-e el a hospice intézménybe, ahol a kutyáival dolgozott. Ott kezdődött minden. Mikor visszajöttem Magyarországra, nem volt kérdés, hogy itthon is szeretném folytatni a megkezdett munkát. Nyolc évvel ezelőtt így került hozzám Maya, akinek már az érkezésekor felvettem a kapcsolatot hospice ellátást nyújtó intézményekkel, de akkoriban még nem igazán voltak nyitottak a kutyás terápiára. Három évvel később kaptunk lehetőséget, és azóta sok minden megváltozott.

Milyen pozitív hatásai vannak az állatasszisztált terápiának?

Hospice ellátást nyújtó intézményekben, illetve otthon ápolt betegek esetében a kutyák látogatása csökkenti a félelmet, a szorongást, az elszigeteltséget és a magány érzését. Van olyan fiatal betegünk például, aki mellől a barátok már elmaradtak, nem látogatják. Számára a hét fénypontja mindig az, amikor Mayáékkal találkozik. A kutyák jelenlétében a betegek könnyebben meg tudják fogalmazni a félelmeiket, problémáikat. Volt olyan betegünk, aki például nekem, az önkéntesnek mondott el egy olyan dolgot, ami az állapota romlására utalt. A hospice ellátásban csapatban dolgozunk, aminek tagja az önkéntes, az orvos, a nővér, a pszichológus, a gyógytornász, a gyógypedagógus, a dietetikus, a szociális munkás, a koordinátor, a lelkész. Ha bármi változást tapasztalok a beteg állapotában, azt értelemszerűen jeleznem kell. Az is nagyon fontos, hogy a hospice terápiás kutya nem kerüli el a haldoklót, nem sietteti a halál tényének az elfogadását.

Lapozz, az interjú a következő oldalon folytatódik!