Tyúk vagy a tojás? - Innen jön a rántottád alapanyaga

Tévhitek helyett a tudatos, fenntarthatósági szempontokat is figyelembe vevő tojásvásárlásra ösztönöz a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége (Tojásszövetség) a Tojás Világnapja alkalmából (2019. október 11.). (x)

Hogyan vásárolunk tojást?

A magyarok legfontosabb szempontja tojásvásárláskor még mindig az ár-érték arány, de figyelembe veszik a tojás származási helyét is, viszont legtöbbször nincsenek tisztában a különböző tartási módok közötti valós különbségekkel.1 Például azzal, hogy az EU-konform ketreces tartásnak a legkisebb az ökológiai lábnyoma, vagyis ez a tartástechnológia jelenti a legkevesebb terhelést a környezetre. Sokan azt gondolják, hogy a különböző tartásmódok különböző minőségi tojást állítanak elő: finomabb és sárgább a szabadtartásos, miközben ez az állatoknak adott takarmány minőségétől függ, nem a tartástechnológiától.

Ketreces? Mélyalmos? Szabadtartású?

„A magyar tojástermelők tárgyalóasztalhoz hívják az áruházláncokat annak érdekében, hogy újragondolják - a fenntarthatósági szempontokat is figyelembe véve – azt a vállalásukat, hogy 2025-től nem árulnak EU-konform ketreces tojást” - mondta el Szép Imre, a Tojásszövetség nemrég megválasztott új elnöke.

„Az EU-konform ketreces tartástechnológia a legkörnyezetkímélőbb, ennek a módnak a legkisebb az ökológiai lábnyoma, például a káros gáz (ammónia, szén-dioxid, metán) kibocsátás is ennél a tartásnál a legalacsonyabb. Az EU-konform ketreces tojástermelés vízszükséglet igénye a legkisebb és a legkevesebb takarmánytermő területet igényli.” - magyarázta Horn Péter, akadémikus agrármérnök.

Még 2012-ben, a magyar tojástermelők jelentős hányada a korábbi hagyományos ketreces tartásról áttért a megnövelt alapterületű, módosított (berendezett) EU-konform ketrecek használatára: az új rendszert állatvédők bevonásával alakították ki. „Magyarországon a hagyományos ketrecről az EU-konform ketrecre való áttérés 14-16 milliárd forintba került, uniós szinten pedig 2100-2300 millió euróba.” - tette hozzá Pákozd Gergely, tojástermelő, a Tojásszövetség korábbi alelnöke. „Minden gazdálkodónak az az érdeke, hogy az állatai jól érezzék magukat, és így a lehető leghosszabb ideig legyenek a termelésben.”

Gonosz-e a tyúktartó gazda?

Az állatjólét fogalmát az állatvédelmi törvény nem határozza meg, hanem a jó gazda gondosságáról beszél. „A jó gazda gondossága az az emberi tevékenység, amely arra irányul, hogy megfelelő életkörülményeket biztosítson az állatnak, amelynek során nagyon sok dologra tekintettel kell lenni: például az állat életkorára, a fajára, fajtájára, hasznosítási formájára.” - mondta Dr. Metzger Szilvia, agrármérnök, jogász. „Az alternatív technológiákban a csoportnagyság növelésével, a nagyobb mozgási szabadság biztosításával a csonttörések kockázata, valamint az olyan viselkedési formák, mint a tollcsipkedés és a kannibalizmus (agresszió) is erősödnek.”- tette hozzá a szakértő.

Állattartás vs. Föld

„A több, mint 100 évvel ezelőtti, 1900-as népességszámhoz képest a Föld lakossága 400 százalékkal nőtt. Ma a bolygó területének 38 százalékán látunk el 7 milliárd embert élelmiszerrel. Ha az 1961-es állati hozamokkal termelnénk, akkor a Föld 82 százalékát kellene megművelni. Ez utóbbi lehetetlen lenne. A technológiai és genetikai fejlesztésekkel megóvtuk a Föld 44%-át!” - mondta Prof. Horn Péter MHA, agrármérnök. Emiatt is fontos, hogy az EU-konform ketreces tartástechnológiának a legkisebb az ökológiai lábnyoma, vagyis ez a rendszer a legfenntarthatóbb, ez terheli legkevésbé a környezetet.

1 A Tojásszövetség megbízásából az InnoFood Marketing készített reprezentatív kutatást 2019. januárjában a magyar tyúktojás vásárlási szokásokkal kapcsolatban.

Oldalak

  • 1
  • 2

Szólj hozzá Te is!