Szívszorító történet: Margaret McCollum minden nap kijár a londoni metróhoz, hogy hallja elhunyt férje hangját

Margaret McCollum története bizonyíték arra, hogy bár a világunk rohamosan halad a teljes digitalizáció felé, vannak dolgok a múltból, amiket a modern technikával egyszerűen nem érdemes eltörölni.
„Mind the gap”
Aki járt már valaha Londonban és használta a metrót, annak biztosan ismerős a naponta több ezerszer elhangzó „mind the gap” – azaz légy résen – figyelmeztetés, ami arra ösztönzi az utasokat, hogy ügyeljenek a metróajtó és a peron közti minimális résre, nehogy baleset történjen, amikor fel-, vagy leszállnak a járműről. A brit fővárosban metrózók számára Margaret McCollum neve sem ismeretlen. A hölgy 15 éve minden nap ellátogat az Embankment megállóhoz, hogy tisztelegjen elhunyt férje, Oswald előtt. Az ő hangja hallható ugyanis a rádióból, ő figyelmezteti az utasokat a felmerülő veszélyre. A szívszorító történet akkor járta be a világsajtót, amikor Oswald hangját – a többi megállóhoz hasonlóan – digitális verzióra cserélték. A helyiek, Margarettel kiegészülve, nem hagyták ennyiben a dolgot.
Lapozz, a történet folytatódik!
Nagy szerelem volt az övék
Oswald Lawrence és Margaret McCollum boldog házasságban éltek Londonban. A férfi színészként és szinkronművészként dolgozott, míg felesége háziorvosként építette tiszteletreméltó karrierjét. Oswald volt felelős többek között az egyik legnépszerűbb metróvonal, a Northern Line közleményeinek rögzítéséért, így az ő hangját hallhatta sok ezer utas, amikor nap, mint nap arra közlekedtek. Sajnos a férfi 2007-ben életét vesztette, halálának híre mély fájdalmat hagyott feleségében, aki egyetlen egy módot talált rá, hogy enyhítse szenvedését. Minden nap felkereste az Embankment megállót, hogy hallja szeretett férje hangját, akárhányszor elhaladt egy szerelvény az állomáson. Egy interjúban az idős hölgy elmondta: amikor különösen szomorú volt, akár órákat is eltöltött a peronon, hogy többször is meghallgassa férje felvételét. 5 év után azonban egyik napról a másikra eltűnt Oswald jellegzetes hangja, helyét egy monoton gép vette át. Margaret felkereste az állomás személyzetét. Megkérdezte őket, hová tűnt a „hang”. A személyzet elmondása alapján az állomás közleményeit digitalizálták, ami lehetővé teszi egy modern rendszer alkalmazását. A hölgy nem hagyta ennyiben, legalább egy felvételt szeretett volna megőrizni férjéből. A dolgozók mindent megtettek az ügy érdekében, végül nemcsak a kazettát szerezték meg, annál sokkal többet tettek az idős hölgyért!
Lapozz, a történet folytatódik!
Visszaállították Oswald hangját
Bár sokan annyiban hagyták volna a dolgot, a metró személyzete mindent megtett, hogy segítsen Margaretnek. Átkutatták a korábbi felvételek archívumait, a digitalizáció előtti időből, sőt, annyira meghatotta őket a hölgy története, hogy egyből megpróbálták visszaállítani az eredeti hangot a megállóban. Ez persze nem volt egyszerű, hiszen egy központi szabályzás felügyeli az egész rendszer működését. 2013 elején viszont Margaret álma valóra vált, férje hangja visszakerült eredeti helyére. Sok év elteltével az Embankment állomás maradt az egyetlen olyan megálló a Northern Line-on, amelyen nem egy gép hangja figyelmezteti az utasokat. Oswald hangja így tovább él.
Megrázó és egyben elgondolkodtató kép került fel az internetre egy ukrán lányról.






















