Nehogy így tárold a szaloncukrot, ha már előre megvetted

A többség előre be szokott vásárolni a szaloncukorból, azonban nem mindegy, hogyan tároljuk az ünnepekig.
Elronthatja az állagát
A szaloncukor története szorosan összefonódik a magyar karácsonyi hagyományokkal. Az őse a fondant-cukor volt, amelyet a franciák már a 14. században készítettek.
Ez a puha, kikristályosított cukormassza a német cukrászok közvetítésével jutott el Magyarországra a 19. század első harmadában, nagyjából az 1820-as években. Ekkoriban a karácsonyfa-állítás szokása is megjelent hazánkban, elsősorban a tehetősebb polgári családok körében. A feldíszített fát a lakás legszebb helyiségében, a szalonban állították fel, innen ered a szaloncukor elnevezése is.
A szaloncukor hamar a magyar karácsony elengedhetetlen kellékévé vált. Nem csupán édesség volt, hanem dísz is: a csillogó sztaniolpapírba csomagolt cukorkák a karácsonyfa fényét emelték, és a gyerekek számára külön örömöt jelentett, hogy az ünnep alatt titokban le lehetett csippenteni egy-egy darabot.
A 19. század végére már széles körben elterjedt, és a 20. században végképp a magyar karácsony szimbólumává vált. Külföldön ezzel szemben nem alakult ki ilyen erős hagyománya. Bár Szlovákiában és Romániában is ismert, Nyugat-Európában inkább más édességek, például a mézeskalács vagy a különféle csokoládék váltak a karácsony jelképeivé.
A többség előre meg szokta venni, de hogyan szigorúan tilos tárolni, azt a galériánkban megmutatjuk!





























