Rózsa Sándortól a Viszkisig – öt híres szökési kísérlet a magyar börtöntörténelemből

3. Vérengzés a bútorgyárban

A Kádár-kor leghírhedtebb szökési kísérlete már korántsem hősies történet, sőt igazi horror. Richter Richárd egy lecsúszott akrobatacsaládban született, és agresszív, antiszociális fiatalember volt. A cirkuszi késdobálást elsajátította, és a szegedi Csillag börtönbe is azért került, mert hasba szúrt valakit egy késsel. Odabenn az őrök gúnyt űztek belőle, azon mulattak, hogyan dobálja a kést a fába. A szegedi rabok az Alföldi Bútorgyár területén dolgoztak, ahol Richter késeket készített magának. 1984 októberében magához vette eszkábált fegyvereit, és ámokfutásba kezdett: az őrszemélyzet hat tagját is megszúrta, közülük hárman meghaltak. Megszöknie azonban nem sikerült, és 1985-ben felakasztották.

4. Költészet és szökés árvíz idején

Gérecz Attila apja vitézi címe miatt nem járhatott egyetemre, ezért vasesztergályosnak tanult, de igazi szenvedélye az irodalom volt. Amikor összeesküvés vádjával 1950-ben, 21 éves korában bebörtönözték, cellájában verseket írt, és német, angol, francia költők verseit fordította. A nagy dunai árvizet kihasználva, 1954-ben „úszott ki” a váci börtönből, majd öttusa-múltjának hasznát véve átszelte az áradó folyót is. Sajnos három nap múlva besúgták, és visszakerült a rács mögé. 1956-ban a forradalmárok szabadították ki, és a szovjet bevonulás után, a budapesti harcok során halt hősi halált.

Fotó: Wikimedia Commons; Both Előd a(z) magyar Wikipédia projektből

Lapozz, a cikk folytatódik!