Óraátállítás – igen vagy nem? Ezt gondolják a magyarok az időszámításokról

Országos reprezentatív közvéleménykutatás vizsgálta a magyar emberek véleményét az óraátállításról.

Legyen egy időszámítás, és lehetőleg a nyári

A Publicus Intézet a Népszava megbízásából március 22-25 között 1001 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta az emberek véleményét az óraátállításról.

Tízből nyolc (81 százalék) megkérdezett szerint jobb lenne, ha nem állítanánk át évente kétszer az órát, hanem egy időszámítás lenne hazánkban és Európában. Mindössze 13 százalék gondolja másként. A három évvel ezelőtti felméréshez képest enyhén növekedett azok aránya, akik inkább egy időszámítást szeretnének.

A válaszadók kétharmada (65 százalék) ha időszámítást választhatna, akkor a nyárit választaná, amikor este tovább van világosabb. A megkérdezettek negyede (26 százalék) szerint a téli a jobb, amikor reggel hamarabb világosodik.

Bár minden korcsoportban többségben vannak azok akik inkább a nyári időszámítást választanák, a 45-59 év közöttiek 30 százaléka, illetve a 60 évnél idősebbek 29 százaléka szerint a téli időszámítás lenne a jobb.

tavaszi óraátállítás nyári időszámításra

Most leginkább a városokban, illetve a községekben és kertes házban lakók gondolják úgy, hogy jobb lenne óraátállítás nélkül (85-83-83 százalék); az óraátállítás mellett leginkább a panelházakban, és a megyeszékhelyekén élők vannak. (22-17 százalék)

Közel minden hetedik (15 százalék) megkérdezett úgy tudja, hogy az óraátállítás azért van, mert konkrét gazdasági haszna van, míg tízből négyen (39 százalék) úgy gondolják, hogy már nincs semmilyen gazdasági haszna, továbbá tízből szintén négyen (41 százalék) úgy tudják, hogy ez az egész csak egy hagyomány.

Leginkább a 8 általánost, vagy kevesebbek végzettek tudják úgy, hogy az óraátállítás csupán egy hagyomány (47 százalék), továbbá a 60 évnél idősebbek. (46 százalék). Mindeközben minden második diplomás (50 százalék) úgy tudja, hogy egykor talán volt gazdasági haszna az óraátállításnak, de ma már nincs, továbbá minden ötödik diplomás, és minden ötödik 18-29 év közötti úgy tudja (20-20 százalék), hogy az egész óraátállításnak van gazdasági jelentősége, haszna.

Tegnap kezdődött hivatalosan a nyári időszámítás. Ez hogyan hat a szervezetünkre? A szakértők elkeserítő választ adnak erre a kérdésre. Íme!

Fotó és leadfotó: 123rf.com

Oldalak