Mégsem a Mars lesz a megoldás? Új bolygó kerülhet kilátásba, ami otthont adhat az emberiségnek, ha a Földet lakhatatlanná tesszük

Érdemes lehet tenni egy kitérőt a Vénuszra
Izenberg szerint gyakorlati érvek szólnak amellett, hogy a Vénusz felfedezését beépítsék a legénységgel a Marsra induló küldetésbe, amelyet a Nasa a 2030-as évek végére szeretne megvalósítani. Bár a bolygó az ellenkező irányban van, a Vénusz körüli csúzlizás - az úgynevezett gravitációs asszisztencia - csökkentheti az utazási időt és a vörös bolygóra való eljutáshoz szükséges üzemanyagot. Ezáltal a Vénuszra való eljutás természetes ugródeszka lenne a NASA végső célja felé vezető úton. "Megismerhetnénk, hogyan működnek az emberek az űr ilyen mélységében, anélkül, hogy elköteleznénk magunkat egy teljes Mars-misszió mellett" - mondta. "És nem csak a semmi közepére mennénk - lenne egy kis hírneve, mivel először látogatnánk meg egy másik bolygót. Meg kell értenünk, hogyan tudunk kimozdulni a bölcsőből és beköltözni a világegyetembe" - tette hozzá.
A Vénusz iránt is megújult a tudományos érdeklődés. Az exobolygók ezreinek felfedezése felveti a kérdést, hogy vajon hány lehet közülök lakható és a tudósok szeretnék megérteni, hogyan és miért alakultak ki olyan pokoli körülmények a Vénuszon, amely méretét, tömegét és a Naptól való távolságát tekintve annyira hasonlít a miénkhez.
Izenberg szerint a Vénusz felfedezésének "még nincs vonzereje" a szélesebb űrutazási közösségben, bár a NASA-n belül vannak szószólói, köztük a Nasa vezető közgazdásza, Alexander Macdonald, aki az IAC ülését vezette. A páros nemrégiben közösen írt egy jelentést Találkozás az istennővel címmel, amely a hipotetikus küldetés mellett érvel, és azt javasolja, hogy az űrhajósok távvezérelt rovereket, drónokat és ballonokat küldjenek a Vénusz aktív vulkánjainak megfigyelésére, valamint a múltbeli víz és ősi élet jelei után kutatva. "Minden okunk megvan azt hinni, hogy a Vénusz egy végtelen csodavilág lesz" - áll a jelentésben.
Az elképzelés azonban nem mindenkit győzött meg. "Ez tényleg nem egy kellemes hely. Pokoli környezet, és az emberi küldetés hőtechnikai kihívásai igen jelentősek lennének" - mondta Andrew Coates professzor, az UCL Mullard űrtudományi laboratóriumának űrkutatója.




























