Nagyot zuhant itthon a várható élettartam - a rendszerváltás óta nem volt ennyire alacsony

Mit hoz a jövő?
A Portfolio cikke megállapítja, hogy minden régióban, illetve megyében negatívan befolyásolta a várható élettartamot a koronavírus. Kiemelik, hogy a mostani visszaesés nem jelenti azt, hogy a 2020-ban születettek helyzete rosszabb lenne, mint például az egy évvel korábban születetteké, csupán annyit, hogy a 2020-as halálozási táblák fennmaradását feltételezve kevesebb ideig élnének. Ugyanakkor a kedvezőtlen halálozási szám valószínűleg nem állandósul, 2022-től bizonyára már nem okoz olyan közegészségügyi krízist a koronavírus, mint az elmúlt másfél évben, így aztán újra emelkedésnek indulhat a várható élettartam. A 2020-21-ben születetteknek tehát lehetnek ugyanolyan jók az életkilátásaik, mint azoknak, akik 2018-2019-ben látták meg a napvilágot. Az idei esztendő azonban még mindig kedvezőtlen statisztikákat hoz majd, ezt már az év első hónapjainak különösen magas (járvány miatti) halálozási számai is sejtetik, és akkor még nem is szóltunk az előttünk álló újabb kihívásról, a negyedik hullámról, mely sajnos várhatóan ismét sok halálesetet eredményez majd.
Egyelőre nem tudni, okoz-e majd újabb kiugrást a statisztikákban a negyedik hullám (és ha igen, milyen mértékűt), valamint az is kétséges, a járvány időszaka alatt lekötött egészségügyi kapacitásoknak milyen tovagyűrűző negatív hatásai lesznek az emberek életére. Az egészségügy jelentős leterheltsége, az elhalasztott műtétek szintén kedvezőtlen hatással járnak, vagyis a nem Covidos betegek háttérbe szorulása hozzájárulhat az egyéb okból történő halálozás megemelkedéséhez. Egyelőre azt sem sikerült megnyugtató módon tisztázni, hogy a long-Covid csökkenti-e a várható élettartamot.
Fotó: 123rf
Az adatokat a Nemzeti Népegészségügyi Központ tette közzé.





























