Szinte mindenki rosszul használja a fokhagymát – Kiderült, miért nem hat úgy, ahogy gondoljuk
A fokhagyma már a magyar konyhában is alapélelmiszernek számít, de a többség rosszul használja.
Mi a gyakori hiba, amit sokan elkövetnek?
A fokhagyma Ázsia középső területeiről származik, és hosszú, több ezer éves utazás során, több hullámban érkezett meg a mai Magyarország területére. A mai Dunántúl , vagy Pannónia területén már a rómaiak idején ismerték és termesztették. A római katonák alapvető élelmiszerként és gyógyszerként (erőnlétfokozásra, fertőzések ellen) fogyasztották.
A honfoglaló magyarok valószínűleg már a vándorlásuk során, a környező népektől és a Kaukázus vidékén megismerték a fokhagymát valamint a vöröshagymát is, így a Kárpát-medencébe érkezve már nem volt számukra ismeretlen a növény. A középkorban a bencés és más szerzetesrendek kolostorkertjeikben termesztették, elsősorban gyógyhatása miatt. Innen terjedt el a jobbágyok és a népi kultúra körében. A 16–17. centuryban a török hódítás újabb lökést adott a hagymafélék és a fűszeresebb ételek kultúrájának, ami tovább erősítette a fokhagyma jelenlétét.
Bár a külföldiek a magyar konyhát leggyakrabban a fűszerpaprikával azonosítják, a magyar ételek valódi ízgerincét a ”szentháromságnak” is nevezett alap adja. Ehhez hozzátartozik a zsiradék általában sertészsír, a vöröshagyma valamint a fokhagyma. Magyarországon komoly hagyománya alakult ki a fokhagymatermesztésnek. A leghíresebb a makói fokhagyma, amely kiváló minőségéről, magas szárazanyag-tartalmáról és intenzív ízéről ismert.
Azonban ezt az alapélelmiszert rengetegen rosszul használják. Mi a hiba, azt a galériánkban megmutatjuk!
Leadfotó: 123RF – Illusztráció
Oldalak
