Mindenhol a kukában landol a fokhagyma héja, pedig aranyat ér a háztartásban
Régen a legtöbb helyen még nem dobták ki a fokhagyma héját, hanem azt is felhasználták.
Csak okosan vele
Ez az apró, jellegzetes illatú növény több ezer éve kíséri az emberiséget, és nemcsak fűszerként, hanem gyógyító erejű növényként is fontos szerepet játszott. A magyar konyhákba is viszonylag korán bekerült, és mára szinte nélkülözhetetlen alapanyag lett, amely egyszerre ad karaktert és mélységet az ételeknek.
A fokhagyma elvileg Közép-Ázsiából származik, valószínűleg a mai Irán és Türkmenisztán területéről, ahol vadon is előfordult. Innen terjedt el a Közel-Keletre, majd Egyiptomba, ahol már több mint ötezer éve termesztették. Az egyiptomiak nemcsak ételként, hanem gyógyszerként is használták. A piramisépítő munkásoknak fokhagymát adtak, mert úgy hitték, erőt és állóképességet biztosít. A növény később eljutott a görögökhöz és a rómaiakhoz is, akik szintén nagyra tartották. A római légiók katonái rendszeresen fogyasztották, mert úgy vélték, növeli a bátorságot és a fizikai teljesítményt.
A magyar konyhákba a fokhagyma a honfoglalás utáni évszázadokban került be, valószínűleg a keleti népek közvetítésével. A középkori Magyarországon már széles körben termesztették, és a paraszti konyhák egyik alapvető fűszere lett. A fokhagyma különösen jól illeszkedett a magyar gasztronómia karakteréhez, amely a hagyma, a paprika és a fűszeres húsételek köré épült.
Régen azonban a fokhagyma héja sem landolt a kukában. Mire használták fel régen, és hol vetik be a modern háztartásban, azt a galériánkból megtudod!
Leadfotó: 123RF – Illusztráció
Oldalak
