Nyolcvannál is több ember veszett oda: ez volt az autóversenyzés történetének legdurvább balesete

A franciaországi Le Mans melletti sarthe-i pályán 1923 óta megrendezett 24 órás autóverseny az Indianapolis 500 és a Forma-1 Monacói Nagydíj mellett a motorsport hármas koronájának egyike.
A végzetes körülmény
A kocsik és a versenyzők számára is kihívást jelentő versenyen az autók – váltott pilótákkal – köröznek a 13,626 kilométer hosszú, 38 kanyarral tűzdelt pályán, időnként 300 kilométer feletti sebességgel; a győztes az lesz, aki a legnagyobb távolságot teszi meg a 24 óra alatt. A tartóssági versenyzéssel egyet jelentő futam alaposan próbára teszi a gyártók technológiai fejlettségét és a pilóták erejét, koncentrációját is - írja az MTI.
A néhol közutat is magában foglaló, a második világháború után újjáépített sarthe-i pályát akkoriban a nézőktől egy földsáncon kívül semmi sem választotta el.
A rendkívül keskeny bokszutca sem volt szeparálva, a versenyzők egyszerűen a pálya szélre lehúzódva álltak meg tankolni, szerelésre, kereket, vezetőt cserélni, ráadásul a nézők többsége a látvány miatt éppen itt összpontosult. A bokszutca előtt nem volt lassítósáv és a pilótáknak egy jobbkanyarra is figyelniük kellett, ez a két körülmény bizonyult utólag végzetesnek.
Az 1955-ös versenyt rendkívüli várakozás övezte, a pálya mellett csaknem 250 ezer néző szurkolt. A futamon 15 gyári csapat 60 autója indult, a csapatok között volt a három előző évi győztes, a Ferrari, a Jaguar és a Daimler-Benz is. A német gyártó rendkívül erős és modern versenyautóval érkezett, a Mercedes 300 SLR 2982 köbcentis, 290 lóerős motorral rendelkezett, a gyakorlás során az argentin Forma-1 világbajnok Juan Manuel Fangio 292 kilométeres sebességet ért el vele a hat kilométer hosszú, híres-hírhedt mulsanne-i nyílegyenes szakaszon. A Mercedesek pilótái között volt Fangio és váltótársa, a brit Sterling Moss mellett a francia Pierre Levegh és váltótársa, az amerikai John Fitch.
A verseny a hagyományoknak megfelelően 1955. június 11-én délután négy órakor kezdődött, az élen felváltva haladt a Fangio vezette Mercedes és a brit Mike Hawthorne vezette Jaguar, az addigi körrekordot a második körben egy Ferrari döntötte meg. A végzetes baleset a 35. körben, hat óra 26 perckor következett be: az élen száguldó Hawthorne tankolni készült ugyan, de csak az utolsó pillanatban lassított és rántotta jobbra a kormányt, hogy maga mögött tartsa vetélytársait. Mögötte a brit Lance Macklin haladt egy jóval lassabb Austin Healey-vel, aki kétségbeesetten fékezett, de elvesztette uralmát a jármű felett, és kivágódott balra.
Fotó: Getty Images
Lapozz, rögtön folytatódik a cikk!