Király Viktor: "Merni kell nagyot álmodni!"

Volt valami extrém élményed a rajongóiddal?

Volt egy rajongó, aki már-már megszállottan követett. Elköltöztem új lakásba, de ő tudta, hogy hol a lakás, becsöngetett a kaputelefonon, üzeneteket hagyott a kocsimon, sőt, valahogy a telefonszámomat is megszerezte. Végül hála istennek egyszer csak magától abbahagyta. Vagy például most a hétvégén is jártunk két helyen, ahol tiszta Beatles hangulat volt, egyszerűen megrohamoztak az emberek. Rohantunk a kocsihoz, és rohant egy kétszáz fős tömeg utánunk. Beszálltunk a kocsiba, ők meg kopogtak az ajtón. Nagyon vicces volt, tényleg tiszta Beatles-es sztárhangulat. Nagyon jó érzés, hogy a Megasztár óta már négy év eltelt, még sincs kevesebb buli, ugyanannyian szeretnek, és ha elmegyek fellépni valahova, a biztonsági őröknek kell kivinnie onnan. Egyébként érdekes ez az egész úgymond ismertség fogalom. Egyik nap fellépsz, mint egy sztár, és a világ tetején érzed magad, vagy fellépsz a Viva Cometen egy stadionban, hatezer ember előtt, másnap meg valami egészen kis helyen énekelsz. Magyarország nem engedi meg, hogy elszálljon az ember, itt nehéz elérni azt a szintet, hogy valaki csak stadionokban lépjen fel. Ehhez számos tényezőnek kell érvényesülnie, például kábé negyven éve a szakmában kell lenni. Nekem is a céljaim között van, hogy egy stadionban lépjek fel, bár ez az én esetemben nehezebb, mert határozottan eldöntöttem, hogy angolul fogok énekelni, ugyanis csak így tudom átadni, amit szeretnék. Ez pedig nyilvánvalóan nehézségeket okoz abban, hogy egy egész országot megmozgassak.

Idén te is elindultál a testvéreiddel az Eurovíziós Dalfesztivál elődöntőjében. Legközelebb is megpróbáljátok?

Valószínűleg nem, mert nem teljesen értek egyet a döntés folyamatával. Ezt nem azért mondom, mert meg vagyok sértődve, egyáltalán nem vagyok. Végigvittem már egy ilyen versenyt, tudom, hogyan működik. Tisztában vagyok vele, hogy nagyon szubjektív, és a zsűrinek is nehéz meghoznia a döntést. Úgy működik a rendszer, hogy a közönség kiválaszt négy produkciót, amiből végül a zsűri egyet. Fordítva kellene csinálni, a zsűrinek kellene négyre leszűkítenie az előadók listáját, és a közönségnek kellene a négyből megszavaznia a győztest. Szóval valószínűleg nem indulunk újra, mert nem akarunk megint abban a helyzetben lenni, hogy beleadjuk szívünket-lelkünket, majd egy olyan zsűri ad véleményt rólunk, akinél adott esetben már régebb óta vagyunk ebben a szakmában.

Te milyen zenéket szeretsz hallgatni?

A hazaiak közül Caramel az, akit nagyon jónak tartok. A zene mellett a szövege tetszik a legjobban. Szerintem ő az egyetlen olyan előadó Magyarországon, akinek sikerült elérnie, hogy ebben az előadói stílusban jól szóljon a magyar nyelv. Ezt azért hangsúlyozom, mert én is hasonló zenei stílust képviselek, csak az a különbség, hogy ha én magyarul énekelek, az nem szól annyira jól. Rajta kívül még a Carbonfools, aki szimpatikus nekem. Ők kicsit alternatívabb vonalat képviselnek, de tetszik, amit csinálnak.
A külföldiek közül John Legendet tudnám kiemelni, nagy rajongója vagyok. De inkább azt mondanám, hogy egy zenei stílus az, amit nagyon szeretek, és ez a soul.

A szabadidődet mivel töltöd, hogyan kapcsolódsz ki?

Az egyik legnagyobb hibám, hogy a zenén kívül nincs más hobbim. A zenélés nekem a munkám és egyben a legnagyobb hobbim. Ez tulajdonképpen szerencse is, hiszen az a munkám, amit a legjobban szeretek, és még meg is tudok élni belőle. Ezen kívül sportolok, de nem azért, mert szeretem, hanem mert muszáj, hiszen hajlamos vagyok a hízásra. Egyébként természetesen a családommal vagy a barátnőmmel töltöm az időm, sokat sétáltatjuk a kutyánkat is.

Ezek szerint odafigyelsz az egészséges életmódra.

Próbálok rá odafigyelni, de nem tudom, mi történt velem. Huszonvalahány éves koromig tisztára sovány voltam, aztán egyszer csak megváltozott a testem, és azóta hajlamos vagyok a hízásra. Muszáj elmennem mindennap futni és edzeni. Most egyébként szerencsére pont ideális állapotban vagyok, jól érzem magam a bőrömben.

Miért pont mopszot választottál?

Ez igazából a barátnőm műve, aki nagyon akart egy kiskutyát. Nézegettük a kiskutyákat, bostoni terrieren is gondolkoztunk, illetve nekem érdekes ötleteim voltak, mopsz meg beagle keverékek, elég furcsa kutyák. Aztán a barátnőm talált az interneten fekete mopszokat, és mivel olyan aranyosak, így ezt a fajtát választottuk. Mondjuk első kutyának nem biztos, hogy a legjobb döntés, mert hiperaktív és nagyon makacs. Nem annyira könnyű tanítani, mint más kutyát. Zara is tudja, hogyan kell leülni meg hogy kell idejönni, de ha nem akar, nem jön ide, borzasztóan makacs. Egyébként tényleg jó fajta, mert aranyos és mindig boldog.

Mit tervezel a nyár és az év tovább részére?

Az összes utazásomat összekötöm a munkával. Nemrég jártunk például Londonban, de oda is azért mentünk, hogy zeneileg előrébb lépjünk, és azt mondhatom, hogy egyre jobban haladunk. Azért beszélek többes számban, mert Lindával együtt megyünk, aki segít nekem, hiszen rengeteg embert ismer. Lesznek majd összejövetelek, ahol zenélünk, managerekkel ismerkedünk, kitapossuk az utat. Sőt, az ősz folyamán fellépések is lesznek Londonban. Amerikába is megyünk majd, ugyanígy a zene miatt, de erről egyelőre csak annyit árulok el, hogy koncertek lesznek.

Van még valami nagy álmod azon kívül, hogy egy stadionban koncertezz?

Igen, egyszer szeretnék átvenni egy Grammy-díjat. Tényleg el akarom érni, hogy legalább egy Grammym legyen az életem során. Nem tudom, hogy sikerülni fog-e, de ahhoz, hogy elérjünk valamit, nagyot kell álmodni, nem?