New Yorkban vetítik Jancsó Miklós ikonikus filmjeit - íme Martin Scorsese ajánlója

Martin Scorsese, Hollywood legendás rendezőegyénisége mindig is nagy becsben tartotta magyar kollégája, Jancsó Miklós munkásságát. A száz évvel ezelőtt született magyar mozidirektor hat meghatározó alkotását egy New York-i művészmozi is műsorára tűzte, a retrospektív sorozatot pedig Scorsese méltató szavai vezetik fel.

Világhírű rendező emlékezik Jancsó Miklós filmjeire

A Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum tavaly, születésének századik évfordulója alkalmából Jancsó Miklós hat jelentős alkotását (Szegénylegények, Csillagosok, katonák, Fényes szelek, Még kér a nép, Sirokkó, Szerelmem, Elektra) újította fel 4K-s minőségben. Több fesztiválvetítés után a filmeket a Kino Lober forgalmazó viszi el az Egyesült Államokba: a szélesebb közönség elsőként a New York-i Metrograph művészmoziban és annak online felületén láthatja őket - írja a magyar.film.hu. A szervezők láthatóan megadják a módját a tiszteletadásnak, előzetes és látványos plakát is készült a retrospektív sorozathoz, amit Martin Scorsese (Taxisofőr, Dühöngő bika) méltató szavai vezetnek fel:

“Az 1960-as években robbanásszerűen söpörtek végig a világon a művészeti forradalmak és kinyilatkoztatások. Az akkoriban nézett filmek és hallgatott zenék együttesen azt a hatást keltették, mintha egy szupernóva belsejében éltünk volna. Mára viszont a kapcsolatunk ezzel a korszakkal egyre inkább elhalványul. Egyre kevesebb embernek mondanak valamit ezek a filmcímek vagy az alkotóik neve, még ha olyanokról is van szó, mint Fellini, Bergman vagy Truffaut. Vagy éppen Jancsó Miklósról, a magyar mesterről.

A korszak egyik fő törekvése a valódi politikai mozi létrehozása volt. Milyennek kéne lennie a politikai mozinak? A múltba kellene tekintenie, mint a nagy szovjet filmeknek? Vagy Bertolt Brecht darabjait és írásait kéne, hogy alapul vegye? Izgató és melodramatikus legyen, vagy hideg és elemző? Jean-Luc Godard, Alain Resnais vagy Chris Maker a megoldás? Természetesen erre nem létezett általános válasz. Kizárólag egyéni válaszok voltak, amelyek egyéni művészektől eredtek.

Jancsó a Szegénylegényekkel rázta fel először először a tudatunk, ami a Habsburg kormányzat által alföldi büntetőtáborba zárt forradalmárok maradéka elleni megtorlást mutatta be. Lenyűgöző fekete-fehér képein keresztül a politikai film minden lehetséges megközelítését felölelte, hogy aztán meg is haladja őket. Mindezt virtuóz, lehengerlő erejű koreográfiával tette. A nyers hatalomgyakorlást precíz módon ábrázolta – ezzel együtt érzelmileg is megrendítő volt. A helyszín és a történet rideg, maga a film viszont izgalmas: nagyszabású és tragikus vízió, amely inspirálóan hatott ránk. A Szegénylegények, és az azt követő Csillagosok, katonák, Sirokkó és Még kér a nép mind arra késztetett minket, hogy menjünk haza és fogjunk munkához.

Végre felújították a Szegénylegényeket, öt másik Jancsó-filmmel egyetemben. A Kino Lorber forgalmazza őket, először mozikban lesznek láthatóak az ország különböző pontjain, aztán otthon is meg lehet őket nézni. Ha a közeledben vetítik ezeket a filmeket, ne szalaszd el a lehetőséget. Hadd szögezzem le most: ezeket a filmeket egyszerűen látni kell!”

Fotó: 123rf

Audrey Hepburn életét eddig senki sem dolgozta fel a filmvásznon, egy olasz rendező azonban most nekifogott a munkálatoknak. Sőt, már azt is lehet tudni, melyik színésznő kapta a megtisztelő feladatot.

Leadfotó: Fortepan

Oldalak