Hogyan emlékezz az álmaidra?
Azt már tudjuk, hogy álmaink üzenet értékkel bírnak. Nem tudjuk azonban megfejteni őket, ha nem emlékszünk rájuk. Ehhez nyújtunk egy kis segítséget.
Sokan szokták mondogatni: „Én sohasem álmodom.” Pedig mindenki álmodik, legfeljebb nem emlékszik rá. Sőt, minden éjjel álmodunk, az alvással töltött időnknek viszont csak az egyötödében. Legtöbbször egyetlen emlékképünk sem marad az álmunkról, még akkor sem, ha az álom közepén ébresztenek fel bennünket, bár ez esetben nagyobb az esélyünk az emlékezésre. Nem mindenki képes visszaidézni az álmának cselekményét, sokan csak a hangulatát, vagy az álom által kiváltott érzelmeket: ébredés után gyakran csak arra tudunk gondolni, hogy valami nagyon rosszat álmodtunk, de sehogy sem tudunk rájönni, mi volt az.
De miért nem vagyunk képesek visszaemlékezni? A kutatók kétféle magyarázattal szolgálnak ez ügyben: az egyik szerint másfajta emlékezési folyamat jellemez bennünket az alvás alatt. Felébredés után tudatában vagyunk mindannak, ami lefekvés előtt történt velünk, noha a pár perccel azelőtti álmunkra nem emlékszünk. Az alvás tehát szétválasztja a rövid és a hosszú távú memóriát egymástól: ha közvetlenül ébredés után van is pár támpontunk az álmunkat illetőleg, ahogy telik az idő, annál kevésbé leszünk képesek visszaidézni ezeket az emlékezetünkbe. Azt is lehetségesnek tartják, hogy nem az emlékbe idézés folyamatában, hanem a bevésésben keletkezik zavar, és ez tehető felelőssé a felejtésért: az emléknyomok beépülése pár órát vesz igénybe, ez alatt az emlék jobban ki van téve a különböző károsító folyamatoknak. Ha tehát az álmodási fázist nem az ébredés követi, hanem az úgynevezett „lassú hullámú alvás”, az megakadályozza a bevésés folyamatát.
A másik magyarázat pszichológiai jellegű: a kutatók szerint lehetséges, hogy az álom tartalma és az ehhez való személyes viszonyunk rejti a megoldás kulcsát; vagyis nem emlékszünk, mert tudat alatt nem akarunk emlékezni. Szerepe lehet még az emlékezésben az álmok jelentőségének: amit tehát – akár szellemileg, akár érzelmi alapon – fontosnak tartunk, arra biztosan visszaemlékszünk.
A tudósok álomemlékezettel kapcsolatos eredményeiből, elképzeléseiből kiindulva elmondhatjuk, hogy az álom visszaidézésben az egyik legfontosabb momentum a nyugalom – úgy elalvás előtt, mint felébredés után. Ha lefekvés előtt „kiüríted” a fejed, ha nem kavarognak gondolatok benne, könnyebben teret adsz álmaidnak. Az alkohol és az egyéb tudatmódosító szerek a kitisztult fej ellenségei, valamint csökkentik az álmok intenzitását is. Vannak, akik csupán az elhatározással – miszerint emlékezni fognak – közelebb jutnak az álmok visszaidézéséhez. Nem csak a lefekvésnek kell nyugodtnak lennie, hanem az ébredésnek is. A rohanó hétköznapokban nem valószínű, hogy megoldható, de ha megteheted, ne ébresztőórád hangjára keljél, hanem a saját belső órád segítségével. Az is segíthet, ha még ágyban maradsz egy keveset és rendszered gondolataid.
Az alvás olyan dolog, melynél a mennyiség éppolyan fontos, mint a minőség, az álmok tekintetében is: minél többet alszol, annál több esélyed van eljutni az álmodó fázisba, tehát nagyobb eséllyel fogsz legalább az egyik álmodra visszaemlékezni.
A „rendszeres álmodók” leghasználhatóbb tanácsa az álomnapló: ha az ágyad mellett pihen egy füzetecske és egy toll, az éjjeli vagy reggeli ébredés után belevéshetsz pár szót, ami segít, hogy az álom cselekménye később is beugorjon.
Ha a fenti tanácsoknak csak a töredékét megfogadod, már nagyobb esélyed van álmaid bevésére és visszaidézésére; ez pedig segít, hogy az álmaid végiggondolása, megfejtése után átlásd az életedet, ezáltal jobban megismerd önmagadat.
Oldalak
Hirdetés
Hasonló cikkek
