Egy elkeveredett üzenet kis híján kirobbantotta a harmadik világháborút: egyetlen gombnyomáson múlt az emberiség sorsa

1995. január 25-én a világ közelebb sodródott a teljes megsemmisüléshez, mint a kubai rakétaválság legválságosabb pillanataiban - idézi fel a mult-kor.hu cikke.
Amikor egy hajszálon múlt, hogy nem tört ki az atomháború
Harmincegy esztendővel ezelőtt, 1995. január 25-én az emberiség nyugtalanítóan közel került a harmadik világháborúhoz. Ezen a napon az orosz katonai vezetők között kisebb pánik tört ki, mivel elkezdett terjedni a nyugtalanító hír: Norvégiában kilőttek egy rakétát.
A szürke, unalmasnak és eseménytelennek ígérkető januári hajnalon az észak-oroszországi előrejelző radarállomásokon tevékenykedő technikusok dermedten kémlelték a képernyőket, melyeken átfutott egy villanás. Norvégia partjainál egy ballisztikus pályán emelkedő rakétát detektáltak, s az adatok tüzetes elemzése alapján kiviláglott, hogy a támadóeszköz nem lehet más, mint egy amerikai tengeralattjáróról indított, nukleáris fegyverekkel felszerelt Trident rakéta.
A pályája alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a nukleáris robbanófejet a légkörben fogják élesíteni. Így elvakították volna az orosz figyelmeztető radarokat, hatékonyan elrejtve az ezt követő (nagyobb erejű) támadást, mely a földön semmisítette volna meg az orosz rakétákat.
Eddigre sokan már azt hitték, a berlini fal leomlása után nem állhatnak elő hasonló, az egész világ sorsát meghatározó válsághelyzetek, s egy ilyesfajta forgatókönyvtől az orosz és az amerikai vezetés egyaránt rettegett.
A rakétáról szóló információ gyorsan haladt végig az orosz parancsnoki láncon, egészen Borisz Jelcin akkori elnökig. Ő lett az első világvezető, aki éles helyzetben aktiválta a „nukleáris aktatáskát”, vagyis azt az eljárásrendszert, amely a stratégiai nukleáris csapás engedélyezéséhez szükséges.
Lapozz, a cikk a galériában folytatódik!




































