Zokogásban tört ki a lány, mikor megtudta, mit jelent valójában az ártatlannak tűnő tetoválása
Szentül meg volt róla győződve, hogy a mű egy kedves, megható jelenetet ábrázol, aztán sokan felhívták rá a figyelmét, hogy mekkorát téved.
Nem mindegy, mit varratunk magunkra
A tetoválások korszakát éljük, ma már szinte minden második ember magára varrat valamit - a legtöbben nem csak egy random kiválasztott nonfiguratív ábrát, kígyót vagy virágot, hanem a felsoroltak helyett valami intimet, személyeset választanak. Ez persze érthető is, hiszen az emberek általában azt tervezik, hogy örökre a bőrükön marad a tetoválás. Igen ám, de sokszor mégis megbánják, hogy valaha is tű érintette patyolattiszta bőrfelületüket. És most nem feltétlenül arról van szó, hogy valaki a majdani exe nevét vagy arcát tetováltatja magára - aki ugyanis ezt teszi, meg is érdemli, amit kap a sorstól.
Viszont még akkor is bajba kerülhetünk, ha elővigyázatosan és körültekintően járunk el az adott tetoválás kiválasztásánál. Lehet, hogy az ábra, amit kiszemeltünk magunknak, nem egészen úgy sikerül, ahogy azt mi vártuk, és a külvilág számára kétértelműségre ad okot. Elképzelhető, hogy mi továbbra is azt a pillanatot, azt a jelentést képzeljük a tetoválásba, amit számunkra szimbolizál (avagy kellene, hogy szimbolizáljon), de mégis bántó lehet, ha barátaink, ismerőseink vagy akár az internet népe egészen más véleményen van.
Aktuális történetünk ennek az esetnek egy eléggé szélsőséges példáját illusztrálja.