A játékvásárlás aranyszabálya: „A kevesebb biztos, hogy több”
Az „igényteremtés” délibábja már a babavárás idején is kísért olyan termékekkel és szolgáltatásokkal, amelyekről addig nem is hallottunk, de amint tudomást szerzünk a létezésükről, egyszeriben rájövünk, hogy nem élet az élet nélkülük! Popsitörlő melegítő, pelenka szagtalanító szemetes, vízhőmérő, pisi sátor a pelenkacseréhez, fürdetővödör… De nem sok víz folyik le a Dunán, máris a gyerekjátékok felé terelődik a figyelmünk, hiszen „olyan ügyesen markol már!" Ki gyermeki lelkesedéssel böngészi a játékokat, más elvekkel felvértezve válogat, mindenesetre pár családi konfliktus a játékvásárláskor is borítékolható.
A jó játék tartós, biztonságos, szórakoztató és többfunkciós. Utóbbi különösen fontos a kis lakásban, hogy ne zsugorodjon le a „felnőtt élettér” amiatt, mert már nem férünk el a gyerekjátékoktól. Nem attól fog „jobban ellenni” a gyerek, minél több játéka van, sőt, attól lesz nyugtalan, ha túl sok inger éri. Vagyis ez egy fontos szempont lehet a nagyobb élettérben is, mert minél inkább kedvünkre alakítható egy játékszer, annál nagyobb teret kap a képzelet, ami együtt nő a babával. Így lesz az egymásba rakható tartókákból torony, majd kiöntő forma a homokozóban, kispohár a szerepjátékhoz, idővel pedig zsírkréta tartó – amit még megörökölhet a hugi, meg az unokatesó, és kezdődik előlről a játék-evolúció.
FemAnyu - kendőzetlenül az anyaságról
Azt mondják, gyereket nevelni mindenki tud. Tegye fel a kezét, akinek vannak kétségei, problémái és óriási szíve, amivel a békés megoldásokat keresi! Nektek szól a FemAnyu.
A szerző: Fekete Imola, a Nekünk bevált könyv szerzője, online mentálhigiénés tanácsadó.
Szívbéli ajándékból tüske
Ahogy beúszott ez a kis emlékfoszlány a színes pohárkákkal, vele böffent vissza pár konfliktus is, ami a játékvásárlásokat övezte. Érdekes, hogy ezeket a sztorikat hallgatom vissza az „új” szülőktől is, ami egyrészt megmosolyogtat, másrészt viszont igazolja azt, hogy az ilyen apró-cseprő kis nézetkülönbségekben rejlik az ördög! Ezekben ajánlott dűlőre jutni – kibeszélni, tisztázni, lefektetni a szabályokat –, mert annyi ilyen szövi át a szülőségünket, így a rokoni és párkapcsolatunkat, hogy észre sem vesszük, csak ha már egyik-másik „begennyesedett”.
Konfliktusok a játékvásárlás körül 1.
Fisher-Price édes otthon játszószőnyeg
Íme a játszószőnyeg, ami együtt nő a babával. Telis-tele játékokkal háton, aztán hason fekve, kúszva, majd mászva… sőt a kedvenc kuckónkban kukucsosat játszva. A Fisher-Price átalakítható édes otthon játszószőnyegben ez mind benne van.
Sok családban konfliktusforrás a gyerekek ajándékozása, mert annyira eltér a felnőttek véleménye. Az újdonsült szülőknek konkrét elképzelésük van arról, hogy milyen alapanyagú, minőségű és élettartamú játékokkal szeretnék körbevenni a kisbabájukat (akire majd pár év múlva úgyis rázúdítja a rokonság a megörökölt műanyagjátékokat, amit imádni fog a kicsi). Függetlenül attól, hogy a szülőknek mennyire van igazuk, a nagyszülők izgalma is érthető, akik számára elképesztően sok játék vált elérhetővé – híre-hamva sem volt az ő idejükben, – és jelentősége van az ő életükben annak, hogy megvásárolhatják az unokáknak.
Sokszor tényleg nehezen értenek szót a felek, mert nem azonos a „mérték”, amiben kifejezhető volna a véleménykülönbség. A mérleg egyik serpenyőjén ott van a környezettudatosság és Kim John Payne¹, a másik serpenyőben pedig beteljesülendő vágyak és az igyekezet. Már ránézésre megmondhatnánk, hogy melyik felé billen, csakhogy a családi életet nem patika mérlegen mérik, inkább években. Ahogy nőnek a kicsik, egyre több ingeri éri őket. A szülők is lejjebb adtak már az ideálisból megnyugodva annak tudatában, hogy kisebb-nagyobb harcok árán, de az első években lefektették az alapokat. A nagyszülők látókörébe pedig egyre több olyan játék kerül, amivel nem nagyon lehet mellényúlni: kirakók, kártyák, társasok, könyvek…
Konfliktusok a játékvásárlás körül 2.
A belső családban sem feltéltenül sima ügy a játékvásárlás. Jellemző az elárasztó apa, aki látszólag meggondolatlanul megvenne mindent a gyereknek (amit ő nem kapott meg), sőt, gyakran kijátssza ezt a kártyát gyermeknevelési céllal is: „Megkapod, ha nyugton maradsz a bevásárlókocsiban.” „Nem kapsz semmit, mert össze-vissza rohangáltál.” Amit nem hagy szó nélkül a „tudatos anyuka”, meglehet, kevéssé tudatosan csomagolt mondandójával:
– Ezt most komlyan gondoltad?!
– Persze, mert te mindent olyan jól tudsz!
– Nem ezt mondtam, de…
– Akkor csinálj mindent te, tessék!
– Látom, megragadtad a lényeget.
– Elegem van abból, hogy állandóan azt érezteted, hogy én tök hülye vagyok a gyerekneveléshez.
– Nem, nem azt akarom, csak hogy ne vegyünk meg neki mindent, érted?
– De ez most miért nem jó? Kiugrottam volna a bőrömből, ha apám ilyet vett volna nekem! Tudod mit, én ezt meg fogom venni a fiamnak.
– Ezt most kijelentetted?
– Ki. Nézd meg, te meg mennyi ruhát veszel neki! Beleszóltam bármikor is?!
– Hát nem, mert azt se tudod, mire van éppen szüksége…
– Tehát már azt se tudom, a gyerekemnek mire van szüskége. Rossz apa vagyok.
– Nem arra értettem. Látod, sose figyelsz arra, amit mondok…!
Természetesen ez csak egy példa, sosem volt részem nekem ebben, ahogy kedves Olvasóimnak sem hiszem. Mindenesetre, ha a barátnőm vagy nővérem elmesélné, hogy ez hogyan zajlott köztük a párjával, biztos azt tanácsolnám neki – miután elmondtam, hogy nem fogok tanácsot adni –, hogy próbáljanak közös nevezőre jutni ebben, mert valahol mindkettőjüknek igaza van. A játékvásárlás, ajándékozás egy visszatérő téma lesz még évekig, évtizedeken át. Hány alkalomról is beszélünk évente? Azt hány percnyi konfliktus előz majd meg…? Ahelyett, hogy ma este pukkantanának egy üveg bort vagy kavarnának egy csésze illatos teát, ami fölött a végén még nemcsak ebben találnának közös nevezőre, hanem abban is, hogy hogyan közöljék a nagyszülőkkel…
¹Kim John Payne neve jól ismert a tudatos szülők körében, az „Egyszerűbb gyermekkor” c. kötete alapmű napjaink rohanó világában
Fotók: gettyimages.com
Oldalak
Hirdetés
Hasonló cikkek
