Ennyien élnek ugyanazzal a vezetéknévvel a világon, mint amit viselsz

A családnevek Magyarországon a 13. század végén jelentek meg, először csak szórványosan, a nemesség körében. A jobbágyság körében a kételemű név csak a 16. század elején vált általánossá. A vezetéknevek szerepe kezdetben az egyező keresztnevű emberek megkülönböztetése volt, így gyakran a foglalkozással azonosították. Vajon a te vezetékneveddel hány ember él jelenleg az egész világon? Mutatjuk szám szerint!

Mi a vezetékneved?

A foglalkozás, amit az azonos keresztnevű emberekre ragasztottak, később már az egész családra használt jelzők lettek, így végül kialakultak a ma ismert vezetéknevek. Más kultúrkörökben a vezetéknevet az apa keresztnevéből képzett név (patriarchális tárasadalmakban legalábbis) helyettesítette, „Mihály fia Béla” formában.

A 13–14. században kialakuló magyar családnevek eredete:

  • személynévből (pl.: Gábor, Péterfi)
  • helynévből (pl.: Pécsi, Budai)
  • foglalkozásnévből (pl.: Kovács, Takács)
  • nemzetiséget jelentő szóból (pl.: Török, Magyar)
  • tulajdonságot jelentő szóból (pl.: Nagy, Fehér, Sánta

Többségük személynévből, helynévből, foglalkozásnévből, nemzetiségnévből vagy tulajdonságból ered.

Ennek értelmében a leggyakoribb vezetéknevek Magyarországon a következők (csökkenő sorrendben):

  1. Nagy
  2. Kovács
  3. Tóth
  4. Szabó
  5. Horváth
  6. Varga
  7. Kiss
  8. Molnár
  9. Németh
  10. Farkas
  11. Balogh
  12. Papp
  13. Lakatos
  14. Takács
  15. Juhász
  16. Oláh
  17. Mészáros
  18. Simon
  19. Rácz
  20. Fekete
  21. Szilággyi
  22. Török
  23. Fehér
  24. Balázs
  25. Gál

Lapozz a cikk folytatásáért!

Lapozz a cikk folytatásáért!

Fotó: 123RF.com

Oldalak

  • 1
  • 2