Egy korszak véget ér: alig két hónap múlva végleg bezárja kapuit a Budapesti Vidámpark

A fellendülés éveiben valóságos versenyfutás indult a közönség kegyeiért. Amikor a rikkancsok már nem győzték túlkiabálni egymást, akkor bértolongókat szerződtettek, akik az előadások kezdete előtt tolongást csaptak egy-egy bódé bejáratánál, majd miután kellő számú érdeklődőt csalogattak be, a hátsó ajtón kisurrantak és kezdték elölről a munkát.
A Vurstli száz esztendős fennállását 1938. július 13-án, egy fényűző karnevállal ünnepelte Pest. A legnevesebb fővárosi művészek vendégfellépése mellett itt tartották a Törpék Világkongresszusát is, melyre a világ akkori legkisebb embere is meghívást kapott a Bécs melletti Hötzendorfból. Ha hihetünk a korabeli tudósítóknak, a híresség alig érte el az 56 centimétert.
Világháborúk
Nyomj itt egy nagy
Tetszik-et és gyere
máskor is!
A háború után aztán újraindult az élet a Ligetben, a kikiáltók megint torkuk szakadtából üvölthették az örökzöld szlogent: „Csak tessék, csak tessék, hölgyek-urak befelé! Kezdődik az előadás! Gyerekek és katonák, őrmestertől lefelé, a felét fizetik!” Vagy, ahogy a park egyik tébolyodott kikiáltója, Számoló Laci kántálta: „Moszt kezdődik a zegész vacak! Ilyet még nem láttak! Vakok és meszítlábaszok ingyen bemehetnek, katonák és dézatündéjek félájon.”
Műemlék játékok
A Vidámpark főbb történelmi attrakciói között érdemes megemlíteni az Europa-Nostra díjas lovas Körhintát, mely 1906 óta forog, sohasem állt le, még a háborúk, forradalmak és felújítások alatt sem. Nyolcszögletű épületében a nyolcadik oldalon egy makettorgona áll festett szövegekkel, fasíp imitációkkal. A kezelő innen figyelhette a közönségtől elrejtve a Körhinta zavartalan működését. Az épület falai Art Nouveau szalagmotívumokkal díszítettek, hasonlóan a homlokzat tetőrészének vasszerkezetéhez.

























