Már látható a Szépművészeti Múzeum Cezanne-kiállítása

A tárlat felépítése
A tárlat tematikus elrendezésben mutatja be a kiállított műveket. A látogatók elsőként Cezanne mediterrán szülővárosának, Aix-en-Provence-nak a festő életművében betöltött szerepét ismerhetik meg, majd az impresszionistákkal való kapcsolatát, valamint a baráti körét. Ebben az egységben kapott helyet Cezanne egy korai Zola-portréja éppúgy, mint Monet, Pissarro, Gauguin és Renoir festményei.
Ezzel párhuzamosan vizsgálja a kiállítás a mester újszerű tájábrázolását – némileg visszanyúlva az olyan elődökig is, mint Courbet –, majd az Utak elválnak című kiállításrész Cezanne életművének a festő halála utáni különböző értelmezéseit kutatja a már sokfelé bemutatott expresszionista értelmezések helyett a konstruktív avantgárdra fókuszálva.
A látogatók képet kaphatnak a kubisták (például Picasso, Léger, Braque) Cezanne-hoz fűződő viszonyáról, az absztrakció kialakulásáról és irányzatairól, valamint az életmű orosz avantgárddal való kapcsolódásáról.
A tárlat tematikus részei bemutatják azokat a szellemi és formai kapcsolódási pontokat, amelyek Cezanne halálát követően a francia festő munkái és a holland De Stijl mozgalom, az orosz konstruktivizmus és szuprematizmus, valamint a Bauhaus mestereinek alkotásai között létrejöttek.
A kiállításon egymás mellett szereplő festmények – képpárok és szekvenciák – láthatóvá teszik a vizuális és szellemi kapcsolódási pontokat Cezanne és Piet Mondrian, Paul Klee, Lyonel Feininger, Bortnyik Sándor, Huszár Vilmos, Mihail Larionov, Kazimir Malevics vagy Friedrich Vordemberge-Gildewart alkotásai között – mondta el a kurátor.
A Szépművészeti Múzeum a 2022. február 13-ig látható tárlathoz reprezentatív, kétnyelvű katalógust is megjelentetett – közölte Geskó Judit, aki két kapcsolódó rendezvényre is felhívta a figyelmet: pénteken a Francia Intézet rendez nemzetközi konferenciát a kiállításhoz kapcsolódva, majd szombaton Balatonfüreden rendeznek kerekasztal-beszélgetést többek között a festő dédunokája, Philippe Cezanne részvételével.
A meg nem értett művészek prototípusa volt Paul Cezanne. A festészetben kiemelkedőt alkotó művészt magánéletében egymást érték a csalódások, persze ehhez természete is nagyban hozzájárult.

























