Aki nem szabadul meg a mentális szeméttől, az bűzleni fog

Nem egy testünk van

A jóga az emberi személyiséget szeretné kezelni, de ehhez tudnunk kell, hogy miből áll össze. "Nem egy testből épülünk fel, hanem sok burokból, testből. Ami látszik, az a külső része a személyiségnek, erre vesszük a ruhát, ezt sminkeljük; ez alatt van az energiatest, ami a testi és mentális energiát biztosítja. Aztán jön a gondolati test, ami a legnagyobb problémaforrás; ezt követi a tudat, amiben az összes benyomás benne van, ami valaha ért bennünket. Végül pedig ott van a lélek - a jóga egyik nagy célja, hogy az ember megtapasztalja a lélek ragyogását, ami egy örömteli, békés, harmonikus létezés. Ha ebben tudunk létezni, boldogok vagyunk." - mondta Bhaktananda.

Ahhoz tehát, hogy a személyiségünk, az életünk változzon, ezeket a rétegeket kell lebontani, ez azonban nem könnyű: edzéssel például nem lehet megtenni és úgy sem, ha a jógára sportként tekintünk. "A jóga mára egyfajta mozgásforma lett. Akik ezt hiszik, nem tudják, mi a jóga tradicionális célja; lehetnek jó tornatanárok, edzők, de semmiképpen nem jógagyakorlók." - így a jógi, aki hozzátette: ha tradicionálisan végezzük a jógát, nem elvonja, hanem termeli az energiát.

A mentális szemét kitakarítása

Ha a jógát úgy gyakoroljuk, ahogy az "ősök", akkor a mentális szemét kitakarításában is a segítségünkre lehet. Ha a fizikai szeméttől megszabadulunk, miért tennénk másként a mentálissal piszokkal? "Az egyik tanárom mondott egy példát: ha beszállsz egy liftbe, ahol van valaki, aki nem mosakodott hetek óta, akkor az bűzlik, igaz? Ugyanez az elménkre is érvényes. Az, aki nem takarítja ki a negatív gondolatait, a negatív érzéseit, az bűzlik. Agresszív, panaszkodó embernek nem szívesen vagyunk szívesen a közelében. A jóga megadja az eszközt, hogy kitakarítsuk a mentális szemetet."

A jóga az önfejlesztés és önmegismerés útja, hogy jobbá, pozitívabbá váljunk, hogy nyitottabbak, megértőbbek és elfogadóbbak legyünk. Ha rendszeresen gyakoroljuk, akkor elérhetjük a kívánt hatást és boldogok lehetünk.

Fotók: Kunos Attila/Femcafe