Túszokat ejtettek a balassagyarmati lánykollégiumban, mesterlövész vetett véget a tortúrának

A túszdráma
1973. január 7-én este 10 óra körül András és László a fegyvereikkel és más eszközökkel besétáltak a kollégium első emeletére, ahol húsz, a téli szünetről visszatért lány tartózkodott, akiket a 14-es szobában tereltek össze. Ekkor még nem barikádozták el az ajtót, s a folyosóra is gyakran kimentek, így hajnalban öt lánynak sikerült kereket oldania a földszinti ebédlő ablakán keresztül. Ahogy kijutottak az utcára, belebotlottak két járőrbe, akik először hitetlenkedve fogadták a bejelentést, de végül a lányok győzködésére bementek az épületbe ugyanazon az ablakon keresztül, ahol a lányok kiléptek az utcára. András, aki éppen a folyosón tartózkodott egy lánnyal, megijedt, a szobába rohant, és a testvérével együtt eltorlaszolták az ajtókat. A lány, aki Andrással volt a folyosón, hatodikként szabadult a fogságból. A rendőrök megkísérelték kinyitni az ajtót, amire a fiúk lövésekkel válaszoltak. Személyi sérülés csodával határos módon nem történt.
A rendőrség ekkor már komolyan vette az ügyet, és nagy erőkkel kezdett intézkedni. A helyszínre érkezett a rendőrkapitány is, aki jól ismerte az elkövetők apját, mire a testvérpár azzal fenyegetőzött, hogy két lányt kivégeznek, amennyiben a rendőrség nem távozik a helyszínről.
Hamarosan a belügyi vezetők átvették az ügyet a hatóságoktól, és bevezették a szükségállapotot a városban. Mivel a túszejtők apja magasrangú párttag volt, személyesen Biszku Béla és Benkei András intézkedtek az ügyben, és profi mesterlövészeket hozattak a városba. A rendőrökön kívül a katonaságot és a munkásőrséget is riasztották, de mind tanácstalanok voltak, ugyanis korábbi tapasztalatok híján nem volt konkrét elképzelésük a 14 túsz kiszabadításáról, és a túszejtőkkel sem voltak képesek megfelelő módon tárgyalni, habár a 14-es számú szoba operatív lehallgatását meg tudták oldani, így a benn elhangzottakról valamelyest tudomásuk volt.
A testvérek több követeléssel is előálltak a túszdráma napjaiban: egy lefüggönyözött autóbuszt kértek két sofőrrel, ami a Ferihegyi repülőtérre viszi őket, itt tervezték szabadon engedni a fogva tartott lányokat. Innen már repülőn képzelték el a továbbhaladást Ausztriába, útravalónak pedig nagy mennyiségű külföldi valutát követeltek egy olyan igazolás kíséretében, ami szerint az államvezetés önként adta át a pénzt, magas rangú politikus aláírásával hitelesítve. Mindezen kívül rengeteg fegyverre is benyújtották az igényüket.
A követeléseket természetesen nem teljesítették, ez a megadott rövid határidőn belül képtelenség is lett volna. Végül a túszejtők azt mondták, amennyiben egyik követelésük se teljesül január 12-ig, megkezdik a lányok kivégzését.





















