Egészség

"Előbb-utóbb mindenki sorra kerül" - A szakértő elárulta, miért nagyon fontos most vért adni

A véradással életeket menthetünk. Segíteni pedig nemcsak jó érzés, hanem fontos feladatunk is.

Önkéntesség

Bárki bármikor kerülhet olyan helyzetbe, hogy vérre legyen szüksége. Ez azonban csak abban az esetben teljesíthető, ha akkor, amikor egészségesek vagyunk, mi magunk is gondolunk másokra. Egy váratlan súlyos balesetre vagy egy krónikus megbetegedésre is megoldás lehet néhány egység vér. Azonban sajnos nincs annyi önkéntes, amennyire olykor szükség lenne, a véradók száma évről-évre kevesebb. A téma fontosságáról Dr. Nagy Sándorral, az Országos Vérellátó Szolgálat szakmai főigazgató-helyettesével beszélgettünk.

Ki és milyen esetben lehet véradó, milyen feltételekkel lehet valakiből donor?

Az adhat vért, aki elmúlt 18 esztendős, és ha eddigi életében még nem adott, akkor nem idősebb, mint 60 éves. Ha már valamikor adott, akkor a felső korhatár 65 év is lehet. Ez persze attól függ, hogy a kivizsgáló szakorvos hogyan dönt az önkéntes egészségi állapotáról. Továbbá legalább 50 kilónak kell lennie a jelentkezőnek és fontos, hogy egészségesnek érezze magát a véradás napján. Férfiak évente ötször, nők évente négyszer adhatnak vért.

Hol van lehetőségünk vért adni? Néhány rendezvényen van erre alkalmunk, de alapvetően melyik kórházakba mehetünk be, ha szeretnénk önkénteskedni?

Nincs bármelyik kórházban erre lehetőség. A megyei kórházakban van vérellátónk, egyetemi centrumok mellett szintén van, de a pontos lista a címekkel a honlapunkon érhető el. Ezeken a vérellátókon kívül egyébként mi naponta 40-50 kiszállásos véradást is lebonyolítunk, tehát az országban mindenki megtalálja azt a helyet, ami hozzá a legközelebb van, ami számára a legkényelmesebben elérhető. Erről szintén a mi honlapunkon vagy akár a Magyar Vöröskereszt honlapján, illetve a www.veradas.hu-n lehet tájékozódni.

A saját szervezetünket tekintve lehet bármilyen mellékhatása annak, ha vért adunk?

Az a mennyiség, amit mi leveszünk, az a 450 ml, gyakorlatilag semmilyen hatással nincs a donor szervezetére. Természetesen megkérjük a jelentkezőt, hogy véradás előtt és után fogyasszon több folyadékot, hogy az elvesztett mennyiséget hamar pótolni tudja a szervezete. Megerőltető fizikai munkát aznap inkább ne végezzünk, de fizikai hatása a véradásnak nincs. Alapvetően a lelki része az, ami jelentős. Sok véradó megkönnyebbül, amikor vért ad, hiszen egy jó érzés az, hogy leadta és ezzel biztosan segített valakin.

Egy évben mennyien adnak vért, és ez körülbelül hány százaléka annak, amire egyébként szükség lenne?

Évente 250 ezer ember ad vért. Van, aki többször is, közel 50 ezer ember ezek közül rendszeres véradó. Így jön ki közel 400 ezer egység. Ez nagyjából lefedi azt a mennyiséget, amire alapvetően szükség van, de a véradói aktivitás úgy vettük észre, hogy évről-évre kisebb. A nyári időszakban nehezebb begyűjteni a szükséges mennyiséget, tavasszal pedig általában magasabbak a készleteink. Az igények heti szinten egyébként hétezer egység körül mozognak.

Milyen következményei lehetnek annak hosszútávon, ha egyre kevesebb önkéntes van?

Ez a csökkenés hordoz magában veszélyeket, de Európa és Magyarország is elindult abba az irányba, hogy a klinikusok a transzfúziók számának a csökkentését kezdeményezik. Ez azt jelenti, hogy egyre modernebb terápiás eszközök, beavatkozások vannak, valamint szigorúbb elbírálása van annak, hogy valóban szükség van-e vérátömlesztésre vagy nincs. Hosszútávon minden ország azzal kalkulál, hogy csökkenni fog az igény is. Fontos azonban az egyenletesség, hiszen a vérkészítmények frissességére is figyelni kell, így mi folyamatosan számon tartjuk, hogy mikor mennyi egység van és mennyire lenne még szükség.

Melyik vércsoportból van a legtöbb és a legkevesebb?

Van egy természetes vércsoport megoszlás, ebből adódóan a készletben szinte mindig A+ van a legtöbb és AB- a legkevesebb. De ez azért természetes, mert a betegek között is így oszlik meg ez az arány. Ezért nem szoktuk azt mondani, hogy melyik vércsoport a ritka és melyik az értékesebb, hiszen mindegyik egyformán fontos. Természetesen, ha látjuk, hogy megborul az egyensúly, akkor az adott vércsoportból hívunk be donorokat. Ezzel viszont soha nem élünk vissza, tehát nem hívunk be sok 0-ás vércsoportú önkéntest, hogy majd ők adjanak mindenkinek.. Elsődleges cél, hogy mindenkit a saját vércsoportjának megfelelően lássunk el.

A baleseteken kívül melyek azok a betegségek, amelyeken akár mi is segíthetünk azzal, hogy vért adunk?

A legnagyobb felhasználók ma már az onkológiai, onkohematológiai ellátó centrumok. A különböző rosszindulatú megbetegedések: szervek, őssejt, csontvelő megbetegedései. Sokat visznek el a transzplantációs centrumok is, ahhoz képest, hogy hány beteget látnak el, hiszen ezek nagy vérigényű beavatkozások. A balesetek nehézsége pedig az, hogy nagyon rövid időn belül kell nagyon sok készítményt adni. De a teljes ellátáson belül viszont nem ez a fő, hanem azoknak a betegeknek az ellátása, akik heteken vagy hónapokon keresztül vérkészítményekre szorulnak. Például egy májátültetéshez szerencsés esetben 3-4 egység elég, de előfordulhat, hogy 15-20 is kell.

Ha egy rokonunk szorul vérkészítményekre, de nem egyezik a vércsoportja a miénkkel, akkor is érdemes vért adnunk?

Természetesen igen. Az önkéntes véradás nem attól függ, hogy barátomnak vagy rokonomnak adom, hanem beteszem a "közösbe". Lehet, hogy éppen most az én hozzátartozóim közül senki sem beteg, de ha majd én vagy ők mégis segítségre szorulunk, lehet, hogy nem lesz alkalmas ember a véradásra saját környezetünkben. Fontos tehát az, hogy a hozzátartozók baj, valamint nem megegyező vércsoport esetén is adjanak vért, hiszen mindenki akkor szembesül vele, hogy: igen, előbb-utóbb mindenki sorra kerül. Vagy valamilyen műtétről, balesetről vagy krónikus betegségről legyen szó, vérkészítményre szükség van és ez máshogy nem lehetséges, csak ha a donorok elmennek és adnak. Fontos szempont a segíteni akarás, az, hogy így megmenthetjük valaki életét. Hangsúlyos motiváció lehet még az a gondolat is, hogy ezzel az önkéntességgel hozzájárulok ahhoz, hogy az egész társadalom egészségesebb legyen és én magam is ellátom közösségi feladatomat. Jótékonykodni, adományozni pedig bármiről is legyen szó, mindig jó érzés.

Figyelj a tünetekre, előzd meg a nagyobb bajt.

Leadfoto és fotók: 123rf.com

Oldalak

Egészség
Lifestyle
Ha ezt az akadályt is sikerrel veszed, jogosan lehetsz majd büszke magadra!
Egészség
Több komoly betegség kialakulásához is vezethet a használt sütőolaj újrafelhasználása, legalábbis ez derült ki egy friss tanulmányból.
Sztárok
Február elején derült ki, hogy rákkal kezelik a 75 éves brit uralkodót. Egyes bennfentes szerint Károly király betegsége sokkal súlyosabb, mint azt a közvélemény eddig gondolta.