5 tény, amit tudnod kell a pajzsmirigyrákról

A pajzsmirigyrák viszonylag ritka betegség, a rosszindulatú daganatos kórok mindössze 1-2%-át teszi ki – Magyarországon évente kb. 400-500 esetet diagnosztizálnak. Ettől függetlenül nagyon veszélyes, így érdemes minél többet tudni róla. Összeszedtük a 5 legfontosabb információt!

1. Az alul-vagy túlműködés még nem jelent rákot

Sokan élnek abban a hitben, hogy a pajzsmirigy alul-vagy túlműködés egyenlő a pajzsmirigyrákkal. Ez szerencsére nem igaz. Míg a pajzsmirigyrák jóindulatú elváltozásai, az alul-illetve a túlműködés hormonális átalakulásokat, illetve más jellegzetes tüneteket okozhatnak, addig a pajzsmirigyből kiinduló rosszindulatú daganatos burjánzásra, vagyis a pajzsmirigyrákra ezek nem igazán jellemzőek.

2. A sugárterhelés az egyik legnagyobb kockázati tényező

A pajzsmirigyrákot a többi daganattípushoz hasonlóan számos tényező előidézheti, a legnagyobb kockázatot mégis a radioaktivitás és a sugárzás jelenti. Vizsgálatok igazolták, hogy azokban az esetekben, ahol a nyakat sugárkezelés érte, megnőhet a pajzsmirigydaganat gyakorisága. A radioaktív szennyeződés mellett a sugárterhelést is kerülni kell: a Házi Patika szerint emiatt kell többek közt a röntgenhelyiségekben, CT-vizsgálókban tevékenykedő egészségügyi dolgozóknak sugárzásszámlálót hordaniuk, és emiatt rövidebb a munkaidejük is.

3. Viszonylag nehéz felismerni

A pajzsmirigyrákok többségének nincsenek általános tünetei; gyakran évekig nem veszik észre őket, mert nem okoznak látványos változást a pajzsmirigy működésében. Ha azonban valaki gyorsan növekvő, fájdalommal járó vagy fájdalom nélküli pajzsmirigygöbbel találkozik, ami egyáltalán nem mozdítható el, akkor azonnal menjen el orvoshoz. Ehhez azonban oda kell figyelni magunkra és a testünk jelzéseire. A rosszindulatú göböket a jóindulatúaktól egyébként azért is egyszerű megkülönböztetni, mert utóbbiak lassabban növekednek, és nem okoznak áttéteket.

Fotó: huffingtonpost.com