Meddőséget és vetélést is okozhat: a nők negyedét érinti a mióma

Július 13-án tartotta a Felelősen Magadért Egyesület (FEME) az első Mióma Világnap rendezvényét, ahol szakértők beszélgettek tabuk nélkül a termékeny korú nők negyedének életét megnehezítő miómáról, a betegséggel járó mindennapi nehézségekről, a fizikai, illetve pszichés fájdalmakról, továbbá a test és a lélek egyensúlyának fontosságáról.

A különleges eseményen a résztvevők nemcsak meghallgathatták a szakértők testi-lelki egészségmegőrzéssel kapcsolatos beszélgetését, hanem saját kérdéseiket is feltehették dr. Almási Kitti klinikai szakpszichológusnak, Dr. Katona Renáta FEME-alapító szülész-nőgyógyász szakértőnek, Salamon Adrienn-nek, az „Együtt Könnyebb” Női Egészségért Alapítvány elnökének és Jaksity Katának, a FEME alapító elnökének.

Mióma – amiről minden nőnek tudnia kell(ene)

A mióma a méh izomzatából, simaizomsejtekből felépülő jóindulatú daganat, amely a fogamzóképes korú nők 25%-át érinti; leggyakrabban a 35. életév után fejlődik ki, de húsz éves kortól egészen a menopauzáig jelentkezhet ez az elváltozás. A tünete lehet alhasi fájdalom, rendellenes vérzés, vérszegénység, gyakori vizelési inger vagy akár emésztési probléma is. Ezen felül a mióma okozhat meddőséget és vetélést is. Szerencséseknél viszont lehet akár tünetmentes is. Ebben az esetben nem igényel beavatkozást, csak rendszeres kontrollt.

A mióma kezelésére jelenleg még nincs végleges gyógymód, de több terápiás lehetőség létezik, amelyekből személyre szabottan választhatnak az érintettek nőgyógyász szakorvosukkal egyeztetve. Az elérhető kezelések között szerepel a gyógyszeres terápia, a műtét és végső esetben akár a méh eltávolítása is.

FEME - Mióma Világnap

Miért tűrjük a fájdalmat?

A nők többsége akkor sem fordul nőgyógyászhoz, ha a mióma vérzészavarral, az életminőséget negatívan befolyásoló tünetetekkel jár. Sokan leginkább csak akkor keresik fel a kezelőorvosukat, amikor nem jön össze a baba: esetükben jellemzően a meddőségi kezelés megkezdése előtti kivizsgálások során diagnosztizálják a miómát. De vajon miért nem mennek el hamarabb a nők orvoshoz, miért tolerálják hosszú időn keresztül a kellemetlenségeket?

Dr. Almási Kitti szerint ennek számos oka lehet. Például az is, hogy Magyarországon általános a kimerültség, a kilátástalanság érzése, ami miatt nem empatikusak az emberek, így inkább nem beszélnek a problémájukról. Ráadásul „az elfogadás alapja a társadalmunkban az, hogy nem terhelünk másokat. Ezenfelül, ha hiányzik valakinél az a pszichikai-fizikai erő, ami szükséges ahhoz, hogy a diagnózist és annak a következményeit elbírja, akkor nem könnyen megy el orvoshoz. Továbbá, általános gondolkodásmódbeli attitűd, hogy a legtöbben rövidtávon terveznek.” Ezzel szemben a prevenció, a kisebb, de még elviselhető tünetek miatt történő orvosi segítségkérés hosszú távú gondolkodást, előrelátást igényelne.

Pedig nagyon fontos, hogy időben fókuszáljunk a tünetekre, kialakítsuk a magunkkal szembeni óvó-védő hozzáállást. A kezelés ne tűzoltás legyen, hanem lehetőség szerint megelőzés.

FEME - Mióma világnap

Párkapcsolat

A mióma által okozott vérzészavar és fájdalmas szexuális együttlét párkapcsolati gondokhoz is vezethet. Sajnos ez bekövetkezhet több nőgyógyászati kórkép esetén is. Salamon Adrienn endometriózisos betegként számolt be a tapasztalatairól: „Az endometriózissal küzdő betegek sokszor szégyellik magukat és nem is akarnak párkapcsolatot, teljesen elhatárolódnak az intimitástól. Aztán a baráti kapcsolatok maradnak el, majd a családtól is elszigetelődnek. Ez nyilván nem olyan út, ami testi-lelki jóléthez vezet.”

Dr. Katona Renáta hozzátette, hogy a stressz, a betegség-tudat a szexualitásban többet árthat, mint maga a mióma: „Az intim együttléteket jobban megakadályozhatja az, hogyan gondolkodik a beteg, hiszen a miómák többsége nem képez semmilyen fizikai akadályt a szexben.„

Hangsúlyt kapott az is, hogy a meddőségi esetek csupán 5%-áért felelős a mióma, tehát a statisztika azt mutatja, hogy sok esetben jó eséllyel teherbe lehet esni az ijesztően hangzó diagnózis ellenére is. „Én úgy látom, a betegségből fakadó krónikus stressz többet árt, mint a mióma maga, ha párkapcsolatról, szexualitásról vagy teherbeesésről van szó.”

Dr. Almási Kitti megemlítette, hogy a hosszú időn keresztül fennálló, káros stresszállapothoz hozzájárulhat az a gondolkodásmód, miszerint a beteg úgy hiszi, „vele valami baj van”: „Ez az érzés egy olyan szorongó állapothoz vezethet, ami miatt testileg és lelkileg is egyre rosszabbul lesz az illető. Fontos tenni a szorongás ellen, amit leginkább az aktív cselekvés old: minden olyan tevékenység, amit önmagunkért vagy másokért teszünk. Ha csökken a szorongás, az immunrendszer erősebb lesz, és ezáltal közvetve befolyásolhatjuk a testi jóllétünket is.”

FEME - Mióma Világnap

Méheltávolítás

Bár 30 évvel ezelőtt a mióma egyetlen kezelési lehetőségének a méh eltávolítása számított, ma már szerencsére csak a legvégső esetben javasolják ezt az érintettek számára. De még így is elmondható, hogy a méheltávolítások 70%-ért felelős a mióma. A beavatkozásra leginkább 40 éves kor felett kerül sor. Jó hír, hogy ma már több olyan gyógyszer létezik, amellyel csökkenthetőek a mióma okozta kellemetlen tünetek, így a műtét sok esetben elkerülhető.

A méheltávolítás után a fizikai tünetek (vizelettartási nehézségek, szexuális zavarok, a kismedencét értintő problémák) mellett, a lelki nehézségekkel is meg kell küzdeni, hiszen a méh eltávolítása a nőiesség kérdésköréhez kapcsolódik.

Szinte minden nőre jellemző a testi szégyenérzet és az önelfogadás hiánya. A mindennapi feladatok sodrásában a nők a nőiességüket sokszor háttérbe szorítják. Ráadásul nincs egy egyértelmű, társadalmilag elfogadott női kép, ami már önmagában egy alapszorongást okoz. Kevés nő fogadja el önmagát olyannak, amilyen. Méheltávolítás esetén a saját testképből adódó alapszorongáshoz még további krízishelyzet társul, ezért érdemes pszichológus segítségét kérni, mert ilyen esetekben mindenkinek szüksége van támogatásra.

FEME - Mióma Világnap

Saját döntés – tudatosság

Dr. Katona Renáta felhívta a figyelmet arra, hogy a miómás betegek panaszai általában „ciklusfüggőek”. A menstruációs ciklust figyelve meg lehet állapítani, mikor jelentkeznek a tünetek, milyen erősségűek. „Pontosan ismerni kell a tüneteket és figyelni a test jelzéseit! Én a tudatosságépítést tartom elsődlegesen fontosnak. Ma már szerencsére sokféle terápiás módszer van, ezért az a felelős magatartás, ha mindegyik lehetőségről tud a beteg és orvosával közösen hoz meg egy döntést. Az életmódváltás, a megfelelő étrend, a mozgás alapvető a mióma hatékony kezelésében, de ehhez szükséges, hogy az érintett elszánt legyen, mindent meg akarjon tenni a gyógyulás érdekében.”

Dr. Almási Kitti erre reflektálva kiemelte, valóban mennyire fontos, hogy egy beteg megpróbáljon mindent, és végül ő hozza meg a végső döntést a továbblépést illetően. Ugyanis, ha valakit veszteség ér, például eltávolítják a méhét, vagy el kell fogadnia, hogy nem lehet saját gyermeke, a későbbiekben akkor tudja ezt a tényt feldolgozni, ha tudatában van annak, hogy a cél érdekében minden tőle telhetőt megtett. „Szembe kell nézni egy ponton azzal, hogy a test valamire nem képes, de ebből a krízisből megerősödve lehet kijönni. Nincs annál mélyebb önelfogadás, mint az, amikor abban az esetben is elfogadjuk magunkat, ha valami az életünkben nem sikerült, nem adatott meg.”

Oldalak