MTA: A delta variáns megjelenése óta egyre több gyermek kerül lélegeztetőgépre

A "long Covid" a gyermekeknél
A hírlevélben arról is írnak, hogy a fertőzést követő 30 napon belüli kórházi kezelés leggyakoribb okai gyermekkorban a tüdőgyulladás, az akut légzési elégtelenség, a sokszervi gyulladás és a kardiális szövődmények. Az extrém elhízással, hipertóniával, diabétesszel társuló akut COVID-19-fertőzések súlyosabb klinikai tünetekkel járhatnak a rizikófaktorokkal nem rendelkező gyermekek tüneteihez viszonyítva. A kiterjedt tüdőérintettség citokinvihart okoz, gyakrabban van szükség lélegeztetésre, a keringés támogatására, antivirális, antiinflammatorikus gyógyszerekre és ritkán műtüdőkezelésre.
2020 áprilisában közöltek egy újonnan felismert, a COVID-19-fertőzéssel időben összefüggő, de elhúzódó lázzal járó tünetegyüttest, amelyet gyermekkori multiszisztémás gyulladásos szindrómának (Multisystem Inflammatory Syndrome in Children, MIS-C) neveztek el. A MIS-C a Kawasaki-szindrómához hasonló, de gyakran keringési elégtelenséggel, szívizom-érintettséggel, súlyos hasi panaszokkal induló, ugyanakkor a szeptikus-toxikus sokk szindrómától nehezen elkülöníthető, makrofág-aktivációs szindrómával járó kórkép. Bár rendkívül súlyos, és sokszor igényel intenzív ellátást, mégis jó prognózisú. Kitágult koszorúér-artériákat a betegek 17–25%-ánál találtak, azonban súlyos fokban csak ritkán alakulnak ki. A laboratóriumi eltérésekre jellemző a gyulladásos markerek jelentős emelkedése. A sokszervi érgyulladás ritkán trombózissal, embóliával társul. A kórkép 2–4 héttel követi a primer fertőzést, ami gyakran tünetmentes, és csupán a magas COVID-19-antitesttiter az egyetlen jele annak, hogy a közelmúltban akut COVID-19-infekció zajlott le. A szindrómát a COVID-19-fertőzésben szenvedő gyermekek 0,011–0,31%-ánál mutatták ki, de valószínű, hogy az előfordulás ennél magasabb. Mortalitása 0,1% körül lehet. A gyógyulást követően hosszú gondozás szükséges, elsősorban a kardiális szövődmények megelőzésére.


























