MTA: A delta variáns megjelenése óta egyre több gyermek kerül lélegeztetőgépre

A Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Tudományok Osztályának friss Covid-hírlevelében a gyermekkori koronavírus-fertőzés természetéről, lefolyásáról, hosszabb távú hatásairól és a gyermekek védőoltásával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról esik szó.

A delta variáns hatása a gyermekekre

Friss Covid-hírlevelet tett közzé a Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Tudományok Osztálya. A közleményben elsősorban a gyermekek esetében tapasztalható Covid-fertőzés természetéről, hosszabb távú hatásairól osztanak meg ismereteket, de a dokumentum ugyanúgy szól a gyermekek védőoltásával összefüggő legfontosabb tudnivalókról is.

Az anyagot szakértők állították össze, az Egyesült Államokban gyűjtött adatokat vesz alapul. Kiderül belőle, hogy jelenleg a kórházi felvétel aránya a felnőttekhez képest a gyermekek körében alacsony, 0,1–2% közé tehető. A delta-variáns megjelenésével a fekvőbeteg-ellátás mértéke meredeken emelkedik, sőt nő az intenzív osztályos felvétel és a gépi lélegeztetés aránya is. A COVID-NET adatai alapján: a delta-variáns miatt kórházba kerülő gyermekek közel egyharmada intenzív osztályra kerül, és 7,2%-uk gépi lélegeztetést igényel. A halálozás aránya a felnőttek COVID-19-halálozásához képest alacsony, azonban az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) adatai alapján a 0–17 éves korosztályban 2021. november 20-ig összesen 621 COVID-19 okozta halálesetet regisztráltak. Ezáltal a koronavírus-fertőzés a 10 leggyakoribb gyermekkori halálok közé került.

A hírlevélben megemlítik: a betegség lefolyására vonatkozó tanulmányok többsége az alacsonyabb életkort, a 15–19 évesekhez viszonyítva, magasabb rizikóval társítja. Az intenzív osztályra kerülés esélyhányadosa az 1 hónapnál fiatalabb életkorban 3,21-szeres. A felnőttekhez viszonyított enyhébb lefolyás okait még vizsgálják; a gyermekekben észlelt, csökkent mértékű angiotenzin-2-receptor (ACE2-receptor) expressziónak ebben szerepe lehet. A vírusneutralizáló antitestek is itt hatnak, a vírus-tüskefehérje és a sejtek ACE2-receptorának kötődését gátolják meg. Mivel a vírus sejtekbe jutási képességét elsődlegesen a tüskefehérje receptorkötő helye határozza meg, a vakcinafejlesztések is ebben az irányban indultak el.

Hangsúlyozzák: a vírus terjesztésében a gyermekpopuláció fontos szerepet játszik. A vírus ürítése a felső légutakból hosszú időtartamú, 11,4 nap, és független a tünetektől. Gyermekeknél a vírus széklettel való ürítése a felnőttekhez képest elhúzódóbb, hosszabb, mint 4 hét, sőt kimutatható marad a székletmintákban azután is, hogy az orr-garat minták negatívvá válnak. A székletszennyeződéssel történő átvitel hat a COVID-19 közösségi terjedésére, így a bölcsődékben, óvodákban, iskolákban és gyermekotthonokban egyaránt.

Immunológiai szempontból a terhesség különleges állapot, és az újszülött születés utáni adaptációja az élet egyik legveszélyesebb időszaka. A magzat méhen belüli fertőzésének kockázata alacsony, azonban a szülés során az anyai testnedvek COVID-19-forrásként viselkedhetnek az újszülött számára. A vírus anyatejjel való átadására meggyőző bizonyíték nincs, ennek ellenére az átvitel lehetséges. Az újszülöttet szoptatás alatt egyéb testnedvek is megfertőzhetik, például vér, verejték, légúti váladék vagy szennyezett kéz.

Fotó: 123rf

Lapozz, a cikk nem ért véget!