Meglepődtünk az eredményeken - Ennyire egészségtudatosak a magyar nők

Nőként számos szerepet élünk meg a mindennapokban. Mindeközben sokszor hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy minden szerepben NŐK is vagyunk, annak minden felelősségével és kihívásával. Gyakran tapasztaljuk azt, hogy minden másra igyekszünk időt szakítani, csak önmagunk az, amit háttérbe szorítunk. Pedig a felelősségteljes nőiség egyik fontos eleme, hogy figyeljünk oda önmagunkra, testünk jelzésire. És ha már problémát észlelünk, akkor a leginkább hiteles információt keressük meg.

Az egészségtudatosság deficitje

Folyamatosan látjuk, halljuk hogyan ügyeljünk egészségünkre, étkezzünk egészségesen, mozogjunk és ismerjük, figyeljük saját testünket. Ha nincs panaszunk, akkor is, de ha van, akkor meg pláne kérjünk orvosi segítséget. Évtizedek óta kiépített szűrőrendszerünk is van, úgy tűnik, a nők fele mégsem szán időt magára, vagy éppen csak a homokba dugja a fejét, nehogy kiderüljön valami rossz.

Egy nem régiben készített, 7 nyugat-európai országot és Magyarországot is érintő nemzetközi kutatás eredményei szerint a magyar nők alig több mint fele figyel oda teste jelzéseire. A menopauza tüneteinek észlelése esetén mintegy 60 százalékuk nem fordul orvoshoz, a meddőséggel érintettek negyede vesz csak igénybe valamilyen orvosi segítséget, de ugyanennyire szomorú a helyzet a menstruációval kapcsolatos fájdalom esetében is.

Eszköz van, csak idő nincs

Miközben nemzetközi szinten is az egyik legjobb megelőzési vizsgálati rendszerünk van a méhnyak- és emlőrák kiszűrésére, hosszú évek óta, a nők többsége mégsem hallgat a hívó szóra. Ha csak a mellrákszűrést nézzük, annak bevezetésekor a 10 éves cél az érintett csoport 70 százalékos átszűrése volt, ezzel szemben ma alig minden második nő megy el ilyen prevenciós vizsgálatra. A leggyakoribb válasz erre persze az „énidő” hiánya. A férj, pár, szülők, vagy a gyerekek sokkal előrébb sorolódnak, mint az önmagunkról való gondoskodás, a testünk jelzéseire való odafigyelés.

A statisztikai adatokból az is jól látszik, hogy a magyarok a kevésbé kellemetlen vizsgálatokat sem szívesen végeztetik el. Ezek szerint az 50-69 éves nők csak 43 százaléka vesz részt mellrákszűrésen, miközben a 20-69 éves korosztály mindössze 36 százaléka jár méhnyak-rákszűrésre. Mindennek a hátterében az is meghúzódik, hogy Magyarországon eleve rossz az emberek egészségértése.

Edukációs hiányosságok

Az egészségtudatosság hiánya nemcsak a megelőzés, hanem például a nőgyógyászati kérdések, vagy éppen a szexuális élettel kapcsolatban is megmutatkozik. Sok esetben a problémák forrása edukációs hiányosságból ered.

„Nagyon fontos a felvilágosítás, hogy ki mit hall először. Ha otthon ez nem ciki, hanem nyíltan beszélnek róla, hogy a szex egy nagyon jó dolog. Amikor jön az első menstruáció, akkor a gyerek azt a pozitív üzenetet kapja, hogy ez az élet csodája, hogy mostantól a tested alkalmas arra, hogy gyermeked szülessen. Vagy a másik véglet, amikor azt hallja: innentől félni kell a fiúktól, teherbe eshetsz és az mennyire rossz dolog” -vallja Dr. Csereklye Andrea, szexuálterapeuta.”

Ne félj kérdezni! (x)

A Felelősen Magadért Egyesület egy olyan fórum és közösség, ahol a nőiséget, a női egészséget érintő témák nem számítanak tabunak, ahol hiteles információhoz jutnak az érdeklődők, és ahol a női élet több generációt átívelő kérdéseiről őszinte, szakmai kommunikáció érhető el.

Az internet nem orvos

Az információ hiánya mellett a másik nagy probléma az információ valódiságának, hitelességének kérdése. Ma már egyre gyakrabban tapasztaljuk, hogy az internet fő adatforrásként van jelen életünkben. Probléma, panasz esetén is internetes oldalakon, fórumokon próbál megoldást, kiindulási pontot szerezni. A kommunikációs szakember azt tanácsolja: az internetre, vagy a sorstársi történetekre csak egy lehetséges kiegészítő információs forrásként tekintsünk, de álljunk ellent a vágynak, hogy ezek alapján diagnosztizáljuk magunkat, a szakemberrel való konzultációt ugyanis ezek semmiképp sem helyettesíthetik.

Fotók: 123rf.com

Oldalak

Szólj hozzá Te is!