Magyar szakértők szerint nem mindenkinek kell a 4. oltás, de három csoportnak muszáj

Hazánkban nem alakult ki egységes szakmai álláspont abban a tekintetben, mely személyek esetében jár egyértelmű előnnyel a negyedik koronavírus elleni védőoltás felvétele. Több mint 20 magyar egészségügyi szakértő szerint a 4. oltás általános bevezetése szakmailag nem indokolható, annak felvétele az alábbi csoportok számára javasolt.

Kinek kell negyedik oltás?

Több mint 20 egészségügyi szakértő – professzorok, biológusok, kutatók és gyakorló orvosok – fogalmazott meg ajánlást a koronavírus elleni negyedik védőoltással kapcsolatban, a Konszenzus az Egészségért Kör (KEKSZ) tagjaként és juttattak el vasárnap este a Portfolio szerkesztőségének. A szerzők kiemelik, hogy míg megfelelő tudományos bizonyítékok alapján Magyarországon is szükség van a harmadik (emlékeztető, booster) oltásra a delta és az omikron vírus variánsok okozta súlyos Covid-19 megbetegedés ellen, addig ezzel szemben a negyedik oltás általános bevezetése szakmailag nem indokolható a jelenlegi járványügyi helyzetben, de három konkrét társadalmi csoport számára igen.

Az állásfoglalás szerint a negyedik oltás felvétele az alábbi csoportok számára javasolt:

1. „betegségük vagy kezelésük következtében immunhiányos ill. immunszuppresszált betegek (pl. immunszuppresszív gyógyszert szedők, transzplantáltak, aktív kezelés alatt álló daganatos betegségben szenvedők, immunhiányos betegek, HIV fertőzöttek)”
2. „60 év feletti, alap-immunizációként 2 Sinopharm oltást kapott személyek, akiket ezt követően 1 db nyugati vakcinával oltottak”
3. „kiemelt kockázatú egészségügyi dolgozók (pl. Covid-osztályon dolgozók), amennyiben a 3. oltást több mint 4 hónapja kapták meg, és idősebb korosztályhoz tartoznak.”

A Nemzeti Népegészségügyi Központ még karácsony előtt frissítette oltási ajánlását, a negyedik oltást szintén nem ajánlották általánosan, de a fenti első pont már megtalálható volt benne. A január 14-én megjelent frissített oltási ajánlásban már az volt benne, hogy „a 4. ismétlő oltás beadásáról dönthet az oltóorvos, amennyiben ezt a három oltásban már részesült 18 éven felüli személy kéri, és a 3. booster (megerősítő – a szerk.) oltás beadása óta már 4 hónap eltelt. Az olthatóság megítélése érdekében az oltóorvos szükség esetén konzultálhat a kezelőorvossal és vagy háziorvossal.”

Cikkünk folytatódik, lapozz!

Fotó: 123rf

Nem a negyedik oltás a prioritás jelenleg

A szakértői csoport elsődleges fontosságú feladatnak jelenleg nem a negyedik oltás kérdését tartja, hanem azt, hogy minél többen kapják meg az első és második oltást, majd ezt követően, hogy a harmadik oltást is minél többen kapják meg, mert „számos nemzetközi vizsgálat igazolja, hogy az idővel csökkenő védettség megerősítésére ezen megerősítő oltásra szükség van. Ezzel jelentősen csökkenthető a kórházba kerülés, illetve a halálozás veszélye”. Ezek miatt a negyedik oltás felvételét az irodalmi adatok alapján, csak a cikkünk előző oldalán megnevezett, fokozottan veszélyeztetett csoportokban javasolják. „A 4. oltásra akkor lesz szükség, ha újabb antigén célpontú vakcinák érkeznek, vagy a járvány jellemzői jelentősen megváltoznak” – írják.

Az állásfoglalás végén azt is rögzítették, hogy szerintük melyek azok a járványügyi intézkedések, melyek jelenleg magasabb társadalmi hasznosságúak, mint az általános 4. oltás:

1. megfelelően viselt FFP2 maszk használatának előírása tömegközlekedési eszközökön, nyilvános zárt terekben;
2. FFP2 maszk térítésmentes biztosítása a szociálisan rászorulóknak;
3. Zárt terű, nyilvános rendezvények résztvevő számának szigorú megszorítása (pl. többezres csarnokokban a befogadóképesség 25%-a.;
4. Legalább heti egy, indokoltság szerint több, lehetőleg nyál mintavételes gyorsteszt térítésmentes biztosítása minden TAJ számmal rendelkező magyar állampolgár számára;
5. oltópontok átszervezése (betegirányítói, adminisztratív, szakdolgozói, illetve orvosi munkamegosztás racionalizálása);
6. iskolai hibrid oktatás megteremtése egyidejűleg iskolában tartózkodó tanulók számának tudatos csökkentésével, a helyi megbetegedési arányokhoz igazodóan;
7. COVID EU certificate - Nemzetközi oltási igazolvány használatára, ellenőrzési rendszerére való teljes áttérés, a hitelét vesztett nemzeti védettségi igazolvány felszámolása;
8. a karantén rendelkezések újraszabályozása.

Közben az is kiderült, mit okoz a negyedik oltás az időseknél. Lapozz a folytatásért!

Fotó: 123rf

Az időseknek erős védelmet nyújt

A negyedik koronavírus-oltás a 60 év feletti izraeliek körében erős védelmet alakított ki, a súlyos megbetegedés esélyét tovább csökkentette – írta meg a Portfolio a Reuters nyomán, akik az izraeli egészségügyi minisztérium közlésére hivatkoztak. A jelölt kutatás előzetes eredményeiből az derül ki, hogy a harmadik oltáshoz képest háromszor erősebb védelmet alakít ki a negyedik oltás a 60 év felettiek körében a súlyos megbetegedés ellen. Ugyanebben a korcsoportban a negyedik oltás a megfertőződés elleni védelmet is kétszer erősebbé tette.

A Sheba egészségügyi központban végzett kutatás előzetes eredményei azt mutatják, hogy a negyedik oltás a harmadik oltással elértnél is magasabb antitest-szintet eredményez, de „valószínűleg” nem olyan magas szintre, amely már képes a gyorsan fertőző omikron variánst teljesen kivédeni, azaz továbbra is előfordulhatnak áttöréses fertőzések.

Izrael ebben a hónapban kezdte el a negyedik oltások beadását a 60 év felettieknek. A kutatásban néhány nagyobb izraeli egyetem is részt vett, a kutatók 400 ezer 60 év feletti negyedszer oltott adatait vizsgálták meg és 600 ezer háromszor oltottét. Izraelben is berobbant az omikron-járvány, ám hivatalosan az országban még egyetlen halálesetet sem hozott a variáns.

Fotó és leadfotó: 123rf