Jön az influenza! Érvek és ellenérvek a védőoltásokról

Mindig voltak olyanok, akik kételkedtek a védőoltások létjogosultságában, hatékonyságában, továbbá megkérdőjelezték, hogy tényleg veszélytelenek-e a vakcinák. A H1N1 járvány kapcsán az oltással kapcsolatos rossz, illetve rémhírek miatt manapság talán még többen felteszik a kérdést: oltassunk vagy ne? Tényleg szükség van rá? Vagy csak a gyógyszergyárak haszonéhsége ez? Másfelől: mennyire felelősségteljes egy az orvosok által javasolt intézkedést megtagadni? A védőoltások előnyeit és hátrányait gyűjtöttük össze.

A védőoltás ellen
A védőoltások kritikusai természetesen elsősorban azzal érvelnek, hogy a vakcinák veszélyesek lehetnek. Gyakran emlegetik Edward Hooper Afrika-szakértő 1999-ben kiadott könyvét, melyben a szerző kifejti, hogy az AIDS megbetegedés nagy valószínűséggel egy védőoltás szérumával terjedt át az emberre. Az oltóanyag olyan majmokból származott, melyeknek az egészségi állapotát a szakértők nem térképezték fel megfelelőképpen, de egy ideig afrikai embereken is alkalmazták a vakcinát.

Természetes, hogy egy anyában kellemetlen érzések vannak, amikor gyermekét, különösképpen a kisbabáját beoltják, de vannak, akik kifejezetten erősen ellenzik a csecsemőknek adott kötelező védőoltásokat. Ezek a szülők azt mondják, a baba immunrendszere ebben a korban még nem elég erős, hogy egy kórokozókat tartalmazó készítményt beadjanak neki. A védőoltások ellen harcolók inkább azzal érvelnek, hogy a gyermekbetegségek hozzátartoznak a fiatal szervezet fejlődéséhez, ennek legyőzése rendkívül hasznos, és ezt nem szabad mesterséges eszközökkel megakadályozni.

Egy másik érv az oltások ellen, hogy az oltóanyagok nem kizárólag az antigént, vagyis a baktériumok, vírusok elleni anyagot tartalmazzák, hanem más, az idegen szervezetekből nyert összetevőket is. Nem lehet megjósolni, hogy ezek az adott esetben káros anyagok milyen hatással lesznek a beoltott egyénre.

A védőoltás mellett
Mindkét oldal számokkal, konkrét esetekkel próbálja alátámasztani az érveket. A védőoltás pártolói szerint fel kell tenni a kérdést: mi lenne, ha nem lenne oltás? Szerintük ugyanis ezt elfelejtik a kritikusok. Amikor hazánkban még nem volt kötelező beadni a kanyaró elleni oltást, gyakori volt a több tízezres járvány elterjedése, ráadásul minden tizedik eset komoly szövődményekkel járt.

A védőoltást javasló szakemberek nevetségesnek tartják a szülők abbéli aggályát, hogy gyermekük immunrendszere nem elég erős az oltáshoz, szerintük meg kéne kérdezni egy immunológust, létezik-e erős vagy gyenge immunrendszer. Egy arab mondás szerint: „Kanyaró után számold meg a gyerekeidet.” Akkoriban a járvány az egyévesek körében volt az egyik legelterjedtebb.

A H1N1 oltás veszélyeit és a kritikusok álláspontját Czeizel Endre genetikus is cáfolta, főként azok ellen szólva, akik a várandós nőknek javasolták a védőoltások elkerülését, mondván, hogy a vakcina komoly veszélyeket rejt. Szerinte azok, akik lebeszélik a kismamákat például az influenza elleni oltásról, olyan tűzoltókhoz hasonlítanak, akik az égő házban tartózkodókat azzal rémisztgetik, hogy kint elütheti őket a tűzoltókocsi.

Kockázata mindig, mindennek van, de fontos, hogy a mérleg két oldalát nézzük. A védőoltás szövődményeiről sokat hallani, hiszen ezeket az eseteket kiemeljük, de a maradék több tízezer eset nem kerül szóba a védőoltást ellenzőknél. Pedig amióta szervezetten oltják a gyerekeket, sokkal kevesebb a járvány - persze attól is függ, milyen oltásról beszélünk. Emellett, aki nem oltat, az a közösség ellen is tesz. Hiszen a védőoltás annál sikeresebb, minél többen részesülnek belőle, így kevesebb táptalaj marad a kórokozók számára. Ez tehát nemcsak az egyén, hanem a társadalom védelmét is szolgálja.