A rettegett HELLP-szindróma, amibe belehalt a hármasikrek édesanyja

Tünetei

A HELLP-szindróma tipikusan a 28-36. terhességi hét között fordul elő, az esetek 70-80 százalékánál a 37. hét előtt. Általában a bordaív alatti fájdalom, a látászavar és a fejfájás együttes feltűnése jelzi a legbiztosabban a pusztítását, de a főbb tünetek mellé társulhatnak görcsök, ínyvérzés, mellkasi fájdalom, ödéma, hányinger és hányás is. Mivel a tünetei nem túl specifikusak, az orvosok vérvizsgálat elvégzését is elrendelhetik. Amennyiben a teszt alacsony trombocitaszámot, magas májenzim-értékeket és hemolízist jelez, az egyértelműen HELLP-szindrómára utal.

Ritka, de veszélyes

Bár a HELLP-szindróma viszonylag ritka (a terhességek 0,1-0,8 százalékánál fordul elő), rendkívül veszélyes korról van szó, ami nagyon gyors lefolyású, ezért azonnali beavatkozást igényel. Az első tünetek jelentkezése után hamar kialakulhat tüdővizenyő, agyvizenyő, összeomolhat a keringés, és veseelégtelenség is beállhat. A HELLP-szindrómában szenvedő anyák mintegy 1,1 százaléka nem éli túl a betegséget; az újszülötteknél 10 és 60 százalék közötti a károsodás, illetve a halálozás aránya.

Kialakulásának pontos okai egyelőre még nem tisztázottak. Az egyik elmélet immunológiai háttérrel magyarázza; a kutatók egy része szerint a méh nyálkahártyájának falában indulhatnak be olyan folyamatok, melyek a méhnyálkahártyában lévő artériák pusztulásához vezetnek, és amelyek során veszélyes értágulat jön létre. Állhat a háttérben genetikai ok is, vizsgálatok során ugyanis azt vették észre a szakemberek, hogy a HELLP-szindróma családon belül ismétlődhet. Táplálkozási okra is gyanakodtak már, ebben az esetben elsősorban a kalcium anyagcserezavara lehet a baj forrása. Megelőzésre egyelőre még nincsen mód, a helyzetet pedig tovább nehezíti, hogy a HELLP rizikóját sem lehet előre meghatározni.

Fotó: 123rf.com