Narancsbőr: nem csak esztétikai probléma, súlyos betegséget is okozhat

Egyre elterjedtebb, hogy valakinek laza a kötőszövete; ez azonban nemcsak a narancsbőr kialakulásával jár, hanem számos súlyosabb betegséget is okozhat. Szakértőnk, Dr. Gajdács Ágnes cikkét olvashatjátok.

Segítség, laza a kötőszövetem!

„Mit tehetek a laza kötőszövet ellen?”- teszik fel gyakran a kérdést az érintettek, akik legtöbbször a narancsbőrre gondolnak a laza kötőszövet említésekor, és igazuk is van, hiszen a cellulit kialakulásának valóban ez az egyik oka. A laza kötőszövet azonban nemcsak esztétikai, hanem az egészségi állapotunkat is befolyásoló probléma.

A kötőszövet titkai

A bőr középső és alsó rétege, az irha és a bőralja képezi a bőr alatti kötőszövetet, de nemcsak a bőrben, hanem egyéb területeken is található kötőszövet. Az irha laza rostos kötőszövet, kollagénből és egyéb rugalmas rostokból, kötőszöveti sejtekből áll. Itt találhatók a bőrt tápláló erek, amelyek a tápanyagellátás mellett a hőszabályozásban is fontos szerepet töltenek be, valamint s a hő-, fájdalom-, nyomás- és tapintás receptorok többsége. A bőralja réteget pedig a zsíros kötőszövet alkotja.

A kötőszövet főleg az ún. alapanyagba ágyazódott rostokból (pl. kollagén, elasztikus rost) áll, ezek mennyisége, sűrűsége, milyensége teszi a kötőszövetek egyes fajtáit rugalmassá, másokat keménnyé és merevvé. A kötőszövetek közé tartoznak pl. ínszalagok, inak, a porc, és a zsírszövet.

A narancsbőr nyomában

A narancsbőr a bőr alatti kötőszövet, és az itt található zsírsejtek működési zavara és kóros elfajulása, ami főleg a körte zsírraktározási típusúakra jellemző. A narancsbőr nemcsak súlyfelesleg esetén, hanem normál testsúlyúaknál is létre jöhet, kialakulásában szerepet játszik a laza kötőszöveti állomány, a helyi vér- és nyirok-mikrokeringés zavara. A lazább kötőszövet rostjai között a zsírsejtek akár az eredeti méretük 60-szorosára is megnőhetnek, így még jobban összenyomják a nyirokereket, nyirokpangás alakul ki, romlik a helyi anyagcsere, a rugalmas rostok száma és rugalmassága csökken, és a zsírsejtek a felszín felé terjeszkedve kiboltosulnak.

A narancsbőr kialakulásában genetikai, hormonális és életmódbeli hatások is közrejátszanak. A narancsbőr már tizenéves korban megjelenhet, de a fogamzásgátló tabletta, vagy a terhesség hatására is létrejöhet. Gyakran 40 éves kor felett alakul ki, mert ilyenkor a rugalmas rostok mennyisége évről évre jelentősen csökken, a bőr veszít a rugalmasságából, hajlamossá válik a megereszkedésre, lazaságra, ráncosodásra, viszont nő a zsírréteg vastagsága.

Lapozz, a cikk folytatódik a következő oldalon!

Fotó: 123rf.com

Mit tehetünk a cellulit ellen?

Dr. Gajdács Ágnes elmondása szerint a narancsbőr kezelésére összetett módszert kell választani, mert helyileg többféle szövetre kell hatni: a zsírszövetre, a bőrre, a bőr alatti kötőszövetre, a mikrokeringésre. Enyhe cellulit és normális testsúly mellett a kozmetikai jellegű alakformáló módszerek is hatásosak lehetnek. Bizonyos zsírszöveti diagnózisok, túlsúly és elhízás, illetve egyes betegségek esetén viszont komplex orvosi terápiára van szükség, amely a helyi orvosi (tűs) elektrolipolízis, vagy más zsírbontó kezelésen, hullámmasszázson, kézi vagy gépi nyirokmasszázson túl az orvos által összeállított személyre szabott étrendet, mozgásprogramot, és az új szokásokat kialakító pszichotréninget is magában foglalja.

Laza kötőszövet és a betegségek

A veleszületett, örökletes kötőszöveti gyengeség jóval ritkább, mint a szerzett, hormonális hatásokkal, életmóddal összefüggő laza kötőszövet. A mozgásszegény életmód, a túl sok ülés ugyanúgy hozzájárul a lazább kötőszövet kialakulásához, mint a rostszegény táplálkozás, a jelentős cukorfogyasztás, a finomított szénhidrátok túlzott fogyasztása, az ajánlottnál kisebb mértékű folyadékfogyasztás, a túlzott sózás, bizonyos ásványi anyagok (pl. szilícium), vitaminok, nyomelemek hiánya, vagy akár a túlzott napozás.

Sajnos az élelmiszerekkel napi szinten jutnak be túlzott mértékben adalékanyagok, tartósítószerek, sőt akár hormonális hatású anyagok a szervezetünkbe. Az ösztrogénhatást mesterségesen létrehozó anyagok, a xenoösztrogének például előszeretettel halmozódnak fel a kötőszövetben, zsírszövetben. Mindezek a hatások súlygyarapodást is okoznak, az elhízás pedig több támadásponton is hozzájárul a laza kötőszövet és az ezzel összefüggő betegségek kialakulásához. A lazább kötőszöveti állomány hajlamosít a különféle vénás megbetegedésekre, legyen szó akár a még csak esztétikai problémát jelentő seprűvénákról, vagy a különféle visszér betegségekről, pl. a láb visszerességéről, vagy az aranyér betegségről.

A sérvképződés szintén összefügg a laza kötőszövettel, legyen szó akár gerincsérvről, vagy hasfali sérvekről (pl. köldöksérv, lágyéksérv, hasi műtétek, sérülések után hegsérvek). A lazább kötőszövet az egyenes hasizom rostjainak szétválásához, az ún. rectus diastatishoz is hozzájárul, ami nagyon gyakori elváltozás, főleg terhesség vagy jelentős hasi súlyfelesleg esetén. A bél-divertikulózis, tehát a bélfal gyengeség miatt béltasakok kialakulása a vastagbélben szintén összefügg a gyengébb kötőszöveti állománnyal. Nagyon gyakori az ízületek lazasága is, ami például gyakori boka-rándulásban, ficamokban nyilvánulhat meg.

Fotó: 123rf.com

Életmóddal a laza kötőszövet ellen

A lazább kötőszövet elleni harc fontos eleme a testsúly- és zsírfelesleg csökkentése, az egészséges testsúly és testösszetétel (zsír/izom arány) elérése. A fogyást segíti, de önmagában is a laza kötőszövet ellen hat a fizikai aktivitás fokozása. Több testmozgás, kevesebb ülés, a heti 150 perc közepes intenzitású testmozgás életmódba illesztése nagyon hasznos, a fogyás ütemét gyorsíthatjuk a heti testmozgás 300 percre emelésével.

A laza kötőszövet elleni harc elképzelhetetlen az egészségtudatos táplálkozás nélkül. Mérsékelt kalóriabevitel mellett minimum 5 adag, azaz 400 g zöldség, és gyümölcs napi bevitelére kell törekedni (1 adag=80 g). Nem ajánlott viszont a konzerv zöldségek és gyümölcsök, a gyümölcslevek és üdítők, illetve más, magas kalóriatartalmú ételek, italok fogyasztása! Az optimális (napi 30 g) rostfogyasztás (pl. zabkorpa, úiifű-maghéj) és a megfelelő mértékű folyadékbevitel kombinációja szintén fontos. Vörös húsokból, feldolgozott húskészítményekből ne együnk heti maximum 500 g-nál többet, válasszunk inkább fehér húsokat, halakat. Ha megengedhetjük magunknak, fogyasszunk inkább bio-termékeket, vagy tényleg vegyszermentesen termelt háztáji élelmiszereket. A dohányzás, túlzott koffeinbevitel (pl. kávé, energiaitalok, üdítők) elhagyása szintén hasznos a laza kötőszövet elleni harcban.

Fotó: 123rf.com