Miért jelenik meg ilyen későn a bölcsességfog? Végre megfejtették az ősi rejtélyt

Utoljára tör elő a fogaink közül, sokszor nem fér el az állkapcsunkban, és az is lehet, hogy később kihúzzák: a bölcsességfog sokak számára csak szenvedést jelent. De egyáltalán miért ilyen későn jelenik meg? A kutatók végre megtalálták a választ az ősrégi kérdésre.

Miért jelenik meg ilyen lassan a bölcsességfog?

A bölcsességfog utoljára tör elő a fogaink közül, ráadásul sokszor el sem fér az állkapcsunkban, és különleges helyzete miatt a tisztítása is komoly nehézségekbe ütközik. A fog - mely 16-30 éves korunk között szokott előbújni - tehát sokak számára leginkább vesződséggel jár, egyetlen gyakorlati haszna talán az, hogy későbbi életünk folyamán, ha fogpótlásra kerülne a sor, lecsiszolható fogként járulhat hozzá egy híd elkészítéséhez. De mégis miért jelenik meg az állkapcsunkban ilyen későn a bölcsességfog?

A főemlősök többségénél az utolsó őrlőfogak hamarabb bújnak ki, mint a bölcsességfogak - a csimpánzoknál is viszonylag későn törnek elő, akárcsak az emberek esetében. A szakértők régóta szeretnék megtudni, miért ilyen lassú a folyamat, egy friss tanulmány pedig most végre megfejthette az izgalmas rejtélyt - adta hírül az IFLScience.

Halszka Glowacka, az Arizonai Egyetem munkatársa úgy véli, kollégáival együtt végzett kutatása igazolja azt a teóriát, mely szerint a főemlősöknél addig nem kezdenek előtörni a zápfogak, míg nem kellő nagyságú az állkapocs. Az emberi állkapocs fejlődése kifejezetten lassú, az emberi arc pedig rövidnek számít a főemlősök között.

Fotó: 123rf

Lapozz, cikkünk folytatódik!