Te lennél egy akciófilm főhősnője?

A nők szeretik a nyugodt, békés párkapcsolatot. A biztonságérzet valóban fontos, de egy idő után nem válik túl monotonná és ingerszegénnyé otthon gubbasztani a tévé előtt? A kérdésre két akció-vígjáték is választ ad: a Kéjjel-Nappal és a Bérgyilkosék.

A két film nem csak abban mutat hasonlóságot, hogy ötvözik az akciófilm és a romantikus vígjáték műfaját, vagy hogy a főszereplők egytől-egyig világsztárok -, ezzel is mindkét nemet a mozikba csábítva. A két történet is hasonló, hiszen a női szereplők utólag (a Kéjjel-Nappal esetében azért előbb) tudják meg, hogy szívük választottja kapcsolatban áll az akciófilmekből már jól ismert három betűs világszervezetekkel, mint FBI vagy CIA, akik ráadásul meg is akarják ölni őket. A filmkészítők nem csak azért érdemelnek piros pontot rendezői órán, mert a műfajkeveréssel sikerült fogást találni a férfiakon és a nőkön is, hogy kivarázsolják a mozijegy árát a zsebekből, hanem mert rájöttek, hogy a nők számára is fontos az izgalom és a változatosság. És ezt ki adhatná meg nekik jobban, mint egy bérgyilkos?

A férfiak hajlamosak azt hinni, hogy egy nő minden vágya teljesült, ha sikerült bekötni egy sorstárs fejét, kutyát tartani, gyereket nevelni, majd nyugalomban meghalni. Pedig így leírva már a gondolattól is a frász kerülget minket, mondván: valóban ennyi lenne az élet?  Sajnos sok pár tényleg különösebb izgalmak nélkül éli le az életét, márpedig nyugtalanítóbb gondolatot el sem tudnánk képzelni, mint hogy életünk filmjét visszanézve unatkozzunk. Annak a filmnek fordulatosnak, szenvedélyesnek, izgalmasnak, viccesnek és a legkevésbé sem kiszámíthatónak kell lennie, akár csak egy jó romantikus akció-vígjátéknak. A „nagy ő”, esküvő, gyerek, unoka sorrend pedig annyira megszokottnak tűnik, hogy nem csoda, ha még a legbátortalanabb nők is vágynak a változatosságra és az izgalmakra. Persze a való életben nem lövöldözés, üldözéses jelenetek és kézigránátok kereszttüzében képzeljük el a változatos házaséletet, de egy James Bondra hajazó férfi, aki titkos és veszélyes élete ellenére mégis biztonságot sugall, mindenképp vonzó egy nő számára. Akárhány golyó repked a fejük felett, akárhány országon át üldözik őket, a nő mégis azt érezheti, hogy sehol se lehetne nagyobb biztonságban. Azért van ebben valami izgató, nem?

Bérgyilkosék ( Killers)

A Bérgyilkosék pont ezt a jól bevált szituációt vázolja a mozivásznakra. Adott egy sármos titkos bérgyilkos, Spencer (Ashton Kutcher), és egy átlagos magányos szingli életet élő nő (Katherine Heigl). A kívülről fújt, akciófilmekből nélkülözhetetlen sablonok mellett azért kialakul egy szokatlan felállás: A sehova se tartozó férfi meg akar állapodni, és az ideális család nyugodt életére vágyik, kertes házzal, idegesítő szomszédokkal, kutyákkal. Bérgyilkos énjének hátat fordítva meg is kapja ezt a kirakatba illő életet, hiszen azon nyomban elveszi az átlagos, de nőies és vicces Jen-t, akinek fogalma sincs párja kettős életéről. Egészen addig, amíg arra nem ér haza, hogy élete szerelme és egy évek óta ismert szomszéd vív véres élet-halál harcot a nappaliban. Az exbérgyilkos férj ugyanis biztos nem gyanította, hogy múltja még a kertvárosban is kísérteni fogja beépült CIA-s szomszédok alakjában, a család barátairól pedig sorra derül ki, hogy évek óta megfigyelik őket, és csak egy céljuk van: Megölni a titkos ügynökös életének hátat fordító Spencert. De mit tehet ilyenkor egy feleség, aki eddig azt hitte, hogy férje legizgalmasabb programja a hétvégi bridge-partik voltak, nem pedig a beépült szomszédok öldöklése? Természetesen kitart szeretett férje mellett, és próbálja felvenni a bérgyilkosok ritmusát az életben maradásért. Hiába a sok lövöldözés és robbantgatás, még a véres akciójeleneteket is körülöleli a romantikus vígjátékok rózsaszín masnija, hogy végül a női nézők is elégedetten távozhassanak a mozitermekből.

Kéjjel-Nappal (Knight and Day)

Nincs ezzel másként a Kéjjel-nappalban sem, ahol az alapszituáció kísértetiesen hasonló, azt leszámítva, hogy főhőseink nem az akció előtt házasodtak össze, hiszen az még csak a repülő mosdójában egy romantikus csókra frissülő June (Cameron Diaz) fejében fordult meg, miközben kinn a férjjelölt Roy (Tom Cruise) irtja a repülő teljes személyzetét az utasokkal együtt. Mentségére legyen mondva, hogy a CIA profi ügynökeként a beépült személyzet akarta megölni, ám így sem tud megnyugodni az őrület határán lévő June, amikor hullák zuhannak ki a székekből, majd méterenként a lelőtt emberekbe botlik. Pedig ő csak egy nyugodt, boldog élet lehetőségét látta Roy személyében, ehelyett a sármos ügynök egy fél világon át tartó üldözéses és állandó lövöldözős jelenetben részesítette, hogy az elején még egy fegyver látványától is sikongató June végül James Bondot megszégyenítve a száguldó motorról lövöldözzön. Itt sem hiányozhat a női szíveket megremegtető szerelmi szál, azzal a különbséggel, hogy a főszereplők közti kémiát jobban elhisszük nekik. Cameron Diaz és Tom Cruise "nagykutyának" számít a filmezésben, jól esett együtt látni őket a mozivásznon egy romantikus akciófilmben a Vanília égbolt után. Már összeboronálták őket más szerepekben is, mégis az újdonság varázsával hatott a vibrálásuk, az üdítő pezsgésük és fiatalságuk annak ellenére, hogy Tom Cruise az ötvenet tapossa, Cameron Diaz pedig vészesen közeledik a negyven felé.

A szereplők dicsérete már nem vonatkozik a Bérgyilkosékra, ahol a két színész külön-külön a maga szerepében remekelni szokott, de együtt valahogy nem illettek össze. Ashton Kutcher kisfiús bája és Katherine Heigl felnőttes nőiessége mellett nem volt hiteles, hogy ez a két ember a való életben tényleg összeházasodhatott volna. Katherinehez valamivel komolyabb típusú és kinézetű férfit képzelhetnénk el, aki tényleg le tudna venni a lábáról egy érett nőt.

Késő bánat, de talán érdemes lett volna felcserélni a szerepeket, és Katherine Heiglt Tom Cruise mellé állítani. Érdekes lett volna látni Cameron Diazt és Ashton Kutchert is egy párként látni a Míg a Jackpot el nem választ után, de a Kéjjel-Nappal rendezői talán biztosra akartak menni, és két olyan világsztárt a reflektorfénybe állítani, akikkel nem lehet hibázni.

Mindezek ellenére önfeledt két órás szórakozást nyújthat férfiak és nők számára is a fegyverek és csókcsaták váltakozása, ezért mindenképp érdemes megnéznetek pároddal mindkét filmet. Végre két olyan mozi, amiben kielégítheted a romantika iránti vágyaidat úgy, hogy a pasid sem fogja végigaludni vagy végigfintorogni azt a két órát.