Milyen világot teremtesz magadnak? - Blogbejegyzés

Kaptunk kölcsön motort

A többi szoba a főépületben van, itt is ücsöröghetünk, tv is van, ha szeretnénk nézni. Ha nem tetszik a szobánk, a hétvégén valószínű lesz üresedés. Mivel éhesek voltunk, kértünk egy kis útbaigazítást a házigazdától, aki motorral elvitte Lefit, megmutatta, hol tudunk reggelit venni vagy vacsorázni, majd miután visszaértek, ragaszkodott hozzá, hogy vigyük el a motort estére. Egy fillért nem fizettünk még, de már kaptunk kölcsön egy motort. Vajon hogy alakul ki ezekben az emberekben ez a feltétlen bizalom? Csodálatos! A szobáért kb. 4000 Ft-ot fizetünk éjszakánként, a közös helyiségek pedig mindenkié, előre is elnézést kér, de valószínűleg lesz aki hangosan hallgat néha zenét és napközben a gyerekek is szeretnek a medencében ugrálni.

A kis étterem, amit találtunk, közvetlenül a parton volt. Nem a legolcsóbb, de a mellettünk hullámzó tenger látványa kompenzálja ezt. Jóllakottan és néhány sörrel felszerelkezve mentünk vissza a szállásra, ahol a lakótársaink már iszogatták a mojitókat. Ücsörgünk még az asztalnál, újdonsült ismerőseink javarészt oroszul beszélnek, az egyik lány néha fordít nekem, de alapvetően nem zavar. Lefi meg még érti is, külön viccesnek találom, ahogy csatlakozik az orosz beszélgetésbe egy fél orosz mondattal, amit angolul fejez be. A válasz persze oroszul jön, de már kitaláltam, a kájtozásról beszélnek. Ehhez persze tippelni sem kellett volna.

Egy történet, két mese

A történet ugyanaz, csak a valóság más szeletét mutatja meg. Az elmúlt négy hónapnak nem volt minden pillanata csodálatos, történtek kellemetlen dolgok is. De én hiszem, hogy önmagában semmi sem jó vagy rossz. Mindig jöhetnek váratlan helyzetek, megoldandó szituációk, a kérdés az, hogy a probléma felett siránkozunk, vagy pedig fölé emelkedünk és kitalálunk valamit, amivel jobbá tehető. Én hiszek a csodákban, szerintem minden nap egy csoda. Nem csak az, amikor hirtelen a számlánkon terem 150 000 Ft, mert kiderült, hogy ennyi jár vissza az adójóváírás után, hanem az is, amikor péntek este hét körül parkolóhelyet találunk a Deák környékén. És nem csak azért, mert amikor visszaemlékszel, azt mondod majd, hogy az volt a régi szép idő, hanem azért is, mert épp abban a pillanatban élsz. Abban a pillanatban kell megtalálnod a szépet, ott lenni 100%-ban, feloldódni, eggyé válni, a pillanatnak örülni, annak, hogy beszívhatod a levegőt. Az idő úgyis magától megy és közben mind tanulunk, változunk, fejlődünk. Már nem az vagyok, aki négy hónapja elindult, de nem is az, aki elkezdte megírni ezt a posztot. Minden megismételhetetlen. Hogy ez rossz, mert akkor bármilyen jó dolog is ér, többet soha nem tapasztalom meg, valami mindig más lesz? Hogy ez jó, mert akkor minden pillanat igazi, örökkévaló kincs? Döntsd el Te! Milyen világban élnél?

Ha tetszett a blogbejegyzés, nyomj egy lájkot vagy oszd meg másokkal is!
Ezt is ajánljuk: Milyen lehet hotelben lakni? Eláruljuk!