Milyen világot teremtesz magadnak? - Blogbejegyzés

Pár napra el kellett hagynunk Hua Hin-t, mert Lefi (a párom) eddigi kájt-tapasztalata megérett rá, hogy egy szinttel feljebb jusson és a mellettünk lévő városban, Prak Nak Pran-ban pont volt megfelelő tanfolyam. Kifizettük, összepakoltunk és átköltöztünk pár napra. Az eredeti terv szerint csak ő jött volna, de kiderült, hogy a szállás ára szobára van, szóval miért is maradnék?!

Költözés

Az első kérdés az volt, hogy hogy jutunk át. A két hátizsák mellé egy kite-ot is szállítanunk kellett és a bicikliket is át akartuk vinni, az pedig nem volt opció, hogy több órán keresztül bicajozzunk, míg oda nem érünk a számunkra azelőtt még ismeretlen vidékre (kocsival kicsivel több, mint fél óra volt az út). Kis keresgélés után megalkudtam egy taxissal, aki kb. 4000 Ft-ért áthozott minket biciklistül, majd este hét-nyolc körül megérkeztünk a szállásunkra.

Jött is a tulaj, majd rögtön kiderült, hogy nem 400 bath a szoba, hanem 500, nem indul jól. A szoba egy ház melletti melléképületben van, hatalmas előtér, ahol éppen főzőcskéztek, zenéltek és szóltak, hogy még fognak is, sőt gyerekek is vannak, szóval csöndre ne számítsunk. Nem a legjobb, hisz valószínű Lefinek tanulnia kell majd. Aztán megláttuk a szobát, konkrétan egy lyuk, amiben van egy ágy, még a hátizsákunkból sem tudunk kipakolni.

A fürdőszoba

Áll bent a levegő és meleg van, szúnyogháló persze nincs, ha kinyitjuk az ablakot vagy bejönnek, vagy nem. A fürdőszoba közös, meleg víz nincs, gyakorlatilag akkora az egész, mint egy nagyobb WC, csak a falra van szerelve egy zuhany. Szokásos thai megoldás, a földön van egy elfolyó és nagyjából arra lejt a járólap. Végül is 4000 Ft-ért mit lehet várni?

Éhesek voltunk, finom kajaillat terjengett a szobánk ablaka alatt és a legközelebbi vacsorázóhely másfél-két km-re lehetett. Útnak indultunk, minden tök drága. Általában 40-50 bath-ért veszünk egy-egy tál kaját, itt 100 volt a legolcsóbb. Mintha nem is egy turisták által alig ismert kisvárosban lennénk, hanem rögtön Phuketen! A kaja persze finom volt, jóllakottan mentünk vissza a szálláshelyünkre, ahol jobb híján rövid időre csatlakoztunk az ablakunk alatt beszélgető társasághoz. Olyan 80%-ban oroszul beszéltek, amiből egy szót sem értek, izgi lesz a következő öt nap.