Minek is szólítsalak? A szavak kapcsolatformáló ereje

Milyen különös, ahogy visszafelé haladunk az időben, azt vehetjük észre, hogy nagyot változott a világ abban, ahogyan az emberek a párjaikat szólították. A régi időkben a férjuram és a feleségem megszólítás dukált, a közelmúltban ez a nejem és férjem kifejezésre váltott. Ma pedig a leggyakrabban az élettárs és a szingli kifejezésekkel jellemezhetjük a kapcsolatokat, vagy annak hiányát.

Minek is szólítsalak? A szavak kapcsolatformáló ereje

Mondhatnánk: na és? Ennek semmi jelentősége. Én azt mondanám, nézzük meg kicsit közelebbről, hátha tartogat némi magyarázatot az emberek magánéletének alakulására a szavak ereje. Jómagam is részben a saját bőrömön, részben pedig a vendégeim kérdései nyomán kezdtem el mélyebben foglalkozni ezzel a témával.

Nyomozni kicsit és okokat keresni, azért, hogy a megértésemet mélyítsem. Jelen esetben, azért, hogy tiszta képet kaphassunk, kénytelenek vagyunk a kályhától indulni. Ami azt jelenti, hogy vizsgáljuk meg a nők és a férfiak energetikáját és szerepét a világban. A férfi mindig egy kifelé irányuló energiát testesít meg. Gondoljunk csak az állatvilág hímjeire! Mindig díszesebbek és színesebbek, harcosabbak. Rajtuk keresztül nyilvánul meg az akarat és válik cselekvéssé. A nők egy befelé forduló, elmélyült energiát testesítenek meg. Átgondol, érez, érlel magában.

Miért érdekes ez a számunkra? A nő a befelé irányultsága által egy minőséget hoz létre magában. Ez a minőség úgy működik, mint egy mágnes, amely egy bizonyos típusú férfit vonz magához. Ezt hívjuk csábításnak. A megfelelő férfi ezt érzékelve érzi vonzónak a nőt. Ez a vonzalom indítja be a férfiban az érdeklődést, a közeledési fázist. Amíg ezt a minőséget fenntartja magában a nő, addig áll fenn a vonzalom a férfi részéről. A fentiek ismeretében, illetve megértésében már szinte gyerekjáték volt megválaszolni a konzultációs vendégeim azon kérdéseit, amit valószínűleg már Te is feltettél magadnak: miért fogok ki mindig ugyanolyan férfiakat vagy nőket a kapcsolataimban? A válasz lehet, hogy az első hallásra nem fog tetszeni. De azért, mert azzal, amilyen belülről vagy (amilyen mágnes vagy), ezt a típust vonzod magadhoz. Az ő érdeklődését kelted fel. Természetesen ez csak elsőre hangzik lehangolónak, amíg észre nem veszed, hogy ez magában hordozza a helyzet feloldásának kulcsát is. Vagyis, ha más eredményre vágysz, csak annyi a dolgod, hogy változz, változtass.

Láthatod, hogy az életed minőségi változásának minden eszköze a kezedben van. Gyakran hatalmi játékot csinálva belőle azt a kérdést tesszük fel magunknak, ki a dominánsabb a párválasztásban? A nő választ, vagy a férfi? Amikor jól működnek a nemi szerepek, ennek a kérdésnek egyáltalán nincs értelme, hiszen egyfajta szimbiózis fogalmazódik meg: a nő csábít, vonz, és a férfi közeledik. Ha a nemi szerepek nem működnek, akkor pedig azért nincs értelme a kérdésnek, mert vadászatról és csapdába ejtésről beszélhetünk csupán, ami nem kérdés, csak tiszavirág életű lehet. Innen nézve talán mindegy is, hogy egy ilyen téves kapcsolódásban napokig, hetekig, hónapokig esetleg egy-két évig tartják fogva egymást a szereplők.

Hiszen a belső minőség megfogalmazása nélkül, csak a külsőségekre alapozva, annyira értékeli magát a nő, hogy kiteszi magát a vásárba és várja, hogy jöjjenek az udvarlók. Azok pedig jönnek, belekóstolnak, majd tovább állnak.

Fotó: m.cdn.blog.hu