Elképesztő titok derült ki a hosszú hétvégéről: igazából mégsem addig tart majd, mint hittük

Egy ideig még biztosan nem törlik el az Európai Unióban

Először a 20. század elején vezették be, ám még most, bő egy évszázaddal később is szenvedélyes vitákat szül a nyári időszámítás érzékeny, rendre nagy társadalmi visszhangot kiváltó kérdése. Azok, akik az alkalmazása mellett érvelnek, gyakran hangoztatják, hogy az energiamegtakarításon túlmenően a megoldás más előnyöket is rejt magában.

Az egy órával későbbre tolódó napnyugta nyilvánvalóan előny azoknak, akik iskolai, munkahelyi tevékenység után a szabadban szeretnének némi időt tölteni, de az építőiparban is kapóra jön, hogy tovább végezhető fontos értékteremtő munka a mesterséges világítás igénybevétele nélkül, kültéri helyszíneken, az előnyösebb látási viszonyoknak köszönhetően pedig csökkenhet a balesetek száma. Az ellendrukkerek viszont úgy látják, az elérhető energiamegtakarítás elenyésző mértékű, és az évi kétszeri óraátállítás adminisztratív költségei bőven ellensúlyozzák.

Sőt, bizonyos szakértők szerint maga az óraátállítás egyébként is károsan befolyásolja az emberi egészséget, hiszen megzavarja a biológiai órát, illetőleg az alvási ciklusokat. Számosan vannak, akik csak óriási nehézségek árán tudnak alkalmazkodni a tavaszi, illetve az őszi átálláshoz, ami akár hosszú távú hatásokkal is együttjárhat.

Akárhogy is, nagyon úgy tűnik, hogy az Európai Unióban egy jó ideig még nem törlik el az óraátállítás "tradícióját". Ami a mostani alkalmat illeti, különösebb teendőt nem igényel az őszi időszámításra való átállás, hiszen az időmérő eszközök többsége már automatikusan elvégzi a műveletet. Ugyanakkor bölcsen teszed, ha ellenőrzöd a lakásodban lévő analóg órákat.

Lapozz, még nem értél a végére!