A szemünk láttára forr fel a Balaton - lassan rá sem ismerünk majd az ország legnagyobb állóvizére

Az algásodás már évek óta látványos probléma

A folyamatos melegedés az ökológiai rendszert is befolyásolja - teszik hozzá a szakértők. Így hát a Balatonban jóval gyakoribbá válnak az oxigénhiányos időszakok, egyre csak növekszik a párolgási veszteség, továbbá fokozódik a tápanyag-felszabadulás az üledékből.

Utóbbi sajnos az algásodás folyamatát is táplálja, ami 2019 nyarán már jól érzékelhető, kézzelfogható problémát okozott. A szakemberek úgy látják, a felmelegedéssel egyre nő a tó hajlama arra, hogy feldúsuljon tápanyagokban (eutrofizáció), ami kedvez az elsődleges termelőszervezeteknek (algáknak, hínároknak).

A kutatók adataiból világosan kitűnik, hogy az éghajlatváltozásnak kiemelkedő hatásai lesznek a sekély parti zónában. A vízszint csökkenésének itt lesznek a leglátványosabb következményei, hiszen az alacsonyabb vízszint kedvez a nádasok terjedésének a felszabaduló területeken. A kutatások kimutatták, hogy a Balaton vízszintje és a sekély parti zóna nádasai között szoros, negatív kapcsolat van: alacsonyabb vízállásnál több és kiterjedtebb nádasa lehet a Balatonnak, ahol fittebb növények lesznek találhatóak.

Lapozz, még nem értél a cikk végére!