A szemünk láttára forr fel a Balaton - lassan rá sem ismerünk majd az ország legnagyobb állóvizére

Még a balatoni fürdőzés élménye is átalakulhat

Arról sem szabad persze elfeledkezni, hogy a víz felmelegedésének is lehetnek közvetlen hatásai: ami egyes fajok számára kedvező, másoknak komoly élőhelyvesztést jelenthet. A gyors melegedés ugyanis fokozott stresszt ró a vízinövényekre is. Minden fajnak megvan a maga hőoptimuma, vagyis az a hőmérséklet-tartomány, amelyben a legjobban növekszik, fejlődik és szaporodik.

A Balaton esetében ez a tartomány a legtöbb őshonos vízinövényfaj számára 22–26 °C körül mozog. Ahogy azonban a nyári vízhőmérsékletek egyre gyakrabban és tartósabban meghaladják ezt az optimumot (a 30–32 °C-os hőmérsékletek már nem ritkák a parti zónában), a növények közötti verseny is átalakul. Azok a fajok, amelyek jobban tűrik a magasabb hőmérsékletet, előnybe kerülnek. Ilyen például az érdes tócsagaz (Ceratophyllum demersum) vagy a nagy tüskéshínár (Najas marina), amelyek szúrós levelűek, és pl. a tócsagaz jól viseli az oxigénszegény vizeket is. Ez a változás nemcsak a szakembereknek lesz feltűnő – a fürdőzők számára is egyre inkább "kézzel és lábbal fogható" élménnyé válhat, ugyanis egyre nagyobb területeken jelenhetnek meg ezek a kellemetlenebb hínárfajok, így a fürdés is "szúrós" kihívást jelenthet.

Azonban a fürdőzőkön túl ez az átalakulás jelentős mértékben befolyásolhatja az ökoszisztéma állapotát. A faji sokszínűség csökkenése felboríthatja a kialakult egyensúlyt, ugyanis a növények eltűnése önmagában is súlyos probléma, de a vízi ökoszisztémákban a növények egyúttal nagyon specifikus élőhelyek is (minden egyes növény olyan, mint egy lakótelep – élőlények ezrei kötődnek egy egyedhez), amelyek eltűnése kaszkádszerű rendszerösszeomláshoz vezethet - magyarázzák a tudósok.

Leadfotó és fotók: 123rf