Nem titok többé, mit művelnek a magyarok az interneten
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kutatása rávilágít: megtorpant az online vásárlás korábbi növekedési üteme Magyarországon.
Beszédes számok
Az online vásárlás ugyan továbbra is jelentős szerepet tölt be a kiskereskedelemben, ám a szektor korábban tapasztalt növekedése megtorpant. A KSH adatai szerint 2009-től 2021-ig az interneten értékesített áruk összértéke évről évre gyorsabban növekedett, mint a teljes kiskereskedelem. 2022-ben viszont a hosszú felívelő trend megszakadt, majd tavaly tovább romlott.
Az NMHH kutatása szerint 2023-ban a magyar internetezők 80 százaléka vásárolt legalább egy terméket online. A legtöbben, 47 százalékuk ruhát vagy cipőt, amelyet az egészséggel kapcsolatos termékek, valamint az élelmiszerek és italok követtek.
2021 és 2023 között az egy vásárlásra eső költés nem csökkent, sőt a vásárlók becslése alapján a vizsgált 14 termékcsoport szinte mindegyikénél jelentősen emelkedett az alkalmanként kifizetett összeg. A legnagyobb kosárérték-növekedés az élelmiszereknél és italoknál volt: egy online élelmiszer-bevásárlás például 9 ezer forintról 16 ezer forintra drágult, ami érthető az időszakban tapasztalt kiugró élelmiszer-infláció mellett. Hasonló áremelkedés állapítható meg a háztartási tisztítószereknél és vegyszereknél - írja az MTI.
Az egy főre jutó vásárlási alkalmak számát is vizsgálta a hatóság. Bár a lakberendezési cikkek és építőanyagok, barkácscikkek vásárlási gyakorisága csökkent, a többi termékcsoporté kisebb-nagyobb mértékben, de növekedett. A divatcikkek esetén emelkedett leginkább ez a mutató: egy vásárló átlagosan már háromszor rendel egy év alatt ruhát vagy cipőt.
Hamarosan a Facebook Messengerben és az Instagramon is le fogja tiltani a Meta azokat az üzeneteket, melyeket nem ismerősök küldtek. Mutatjuk, kiket érint a változtatás.
Leadfotó: 123rf
Oldalak
